A film a múltbéli szál eseményei után hat évvel veszi fel a fonalat és arra a kérdésre keresi a választ, ami mindenkit érdekel: mi lesz Gergővel és Eszterrel? Találkoznak? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért? Az események középpontjában Betti és Csabi esküvője áll. A Balatonnál újra összejönnek a barátok, és ismét összefonódik sorsuk. A szereplőknek ezúttal is komoly döntéseket kell meghozniuk: helytállni felnőttként, kiállni önmagukért és egymásért, miközben a múlt sem engedi el őket könnyen. De vajon sikerül megtalálniuk a helyes utat?

Az Itt érzem magam otthon (16) főhősét, Ritát (Lovas Rozi) egyik napról a másikra elrabolják. Az Árpád család lakásában tér magához, ahol azt állítják róla, hogy ő Szilvi, a család régen eltűnt lánya. Bár Rita biztos a saját identitásában, ha életben akar maradni, kénytelen felvenni Szilvi szerepét. A további szerepekben Molnár Áron, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Szervét Tibor, Znamenák István, Józsa Bettina és Zsurzs Kati láthatók.

Az Akkord a magyar népzene magyar könnyűzenére gyakorolt hatásáról szól. A kivételes zenei utazás során a magyar zene olyan kiválóságai szólalnak meg, mint Agócs Márton, Bródy János, Csík János, Ferenczi György, Kelemen László, Kiss Tibi, Kováts Gergő, Lábas Viki, Lovasi András, Majorosi Marianna, Paár Julianna, Pál István „Szalonna“, Presser Gábor, Szabó Attila, Szabó Balázs és Takács Dorina (Дeva).

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé.

Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt.

Oldalak