December 3-án veszi kezdetét a Budapest Debut Film Forum (BDFF). A négynapos eseménysorozat célja, hogy az elsőfilmes rendezők és producerek bemutathassák projektjeiket, és tapasztalatokat cserélhessenek az európai, elsősorban a visegrádi régióból érkező kollégáikkal. A BDFF helyszíne a JCC Budapest – Bálint Ház lesz.
Új időjárási jelenségek a 21. században.
A klímaváltozás óriási hatással van világunk időjárására is: bolygónk folyamatos melegedése olyan elképesztően sajátos jelenségekkel társul, mint a tűzördög, a szárazvihar vagy a mutáns ciklonok. Talán ezek a nevek most még idegennek hatnak, de idővel kénytelen-kelletlen meg kell ismerkednünk velük. A Viasat Nature csatorna Mutáns időjárás dokumentumsorozata mától péntekenként 19 órakor mutatja be azon meghökkentő és veszélyes időjárásbeli eseményeket, amelyekre korábban még nem volt példa. Tűztornádótól a szárazviharig, mutálódott ciklonoktól a megaviharokig, íme néhány jelenség, amiket a 21. századra kénytelenek lettünk megismerni:
• Tűztornádó (tűzördög): egy pusztító füst-, hamu- és lángörvény, amely képes 5 km magasan is a föld fölé tornyosulni. Alacsony szélerősségben a tűz nem mozdul el, ehelyett körkörösen növekszik, közben így a függőleges légáramlat (a forró levegő) egyre intenzívebbé válik benne. A jelenséget legutóbb a kaliforniai erdőtüzek során észlelték.
• Szárazvihar: általában a tűztornádó egyik „mellékterméke”. A jelenség saját mikroklímát hozhat létre, főleg ha elég meleg levegő száll fel ahhoz, hogy szelet hozzon létre, az így keletkező légsúrlódásnak köszönhetően pedig dörgést és villámlást eredményez. A szárazvihar csapadék hiányában és a légmozgás miatt csak erősíti a tüzet, ráadásul a kicsapó villámok újabb tűzfészkeket hozhatnak létre.
• Mutáns ciklonok: az egyre nagyobb mennyiségben termelt üvegházhatású gázok eredményeként a hőmérséklet az egész Földön megemelkedett, levegőben és vízben egyaránt, emellett az általános páratartalom is növekedett. Ezek hatására olyan megaviharok keletkezhetnek az óceánokon, amelyek hurrikánjai hihetetlen kiterjedésűek, és nem ritkán 200-250km/h-ás széllökésekkel járhatnak. Jellegzetességük még, hogy a vízcseppek olyan gyorsan mozognak bennük, hogy ezzel valóságos vízfalat hoznak létre.
• Intenzifikálódott hurrikán: azokat a ciklonokat nevezik így, amelyek hirtelen erősödnek meg – a hosszan tartó szelek erőssége napi 56 km/h-val nő, így ezek a viharok akár egy nap alatt is több kategóriát képesek ugrani a hivatalos hurrikánskálán. A 7 leggyorsabban felerősödő hurrikán közül ötöt az elmúlt 15 évben regisztráltak!
• Vihardagály: a megaviharok egyik leghalálosabb formája, amely úgy jön létre, hogy a hurrikán napokon át egyre magasabbra tolja a vizet az egyik oldalára, aztán az így létrejövő dagály elindul a partok felé, hogy mindent elöntsön. A 2018-as Michael hurrikán egy majdnem 5 méter magas vízfalat zúdított a partokra! Ahogy a globális felmelegedéssel együtt emelkedik a vízszint, úgy nőnek ezek a viharfalak is még magasabbra.
Az ide kapcsolódó megrendítő képsorok és tudományos elemzések március 20-ától láthatók a Viasat Nature természetcsatornán.