„Ma is van kereslet a jó kardokra” – péceli műhelyből fegyverezi fel a modern kor lovagjait.

Egy péceli műhely Amerikától Ausztráliáig látja el kardokkal a történelmi harcosokat és hagyományőrzőket. Berbekucz Viktor gyerekkora óta rajong a középkori fegyverekért, de nem állt meg itt: ma a honvédségi tisztavatókra is ő készíti a kardokat. Akit érdekel a kovácsmesterek világa, a HISTORY-n elkezdheti az ismerkedést: a Tűzben edzett epizódjaiban fegyverkovácsok mérik össze erejüket történelmi pengék készítésében. Sok más tizenéves fiúhoz hasonlóan Berbekucz Viktor fantáziáját is megragadták a kardok, tőrök, bárdok világa. Ám míg a legtöbbünk számára mindez megmarad a gyerekkori fantáziákban, ő sikeres vállalkozást alapított a középkori kézifegyverekre. „Tíz-tizenkét éves korom óta érdekelnek a kardok. Faltam a történelmi regényeket és a kardozós filmeket. Mivel internet még nemigen volt, könyvtárakba és múzeumokba jártam, hogy mindent elolvashassak a témában, minél több korabeli illusztrációt vehessek szemügyre” – idézi fel a kovácsmester.

Gyermekkori álomból valóság

Idővel a Szent György Lovagrend hagyományőrző egyesületben bemutatókon is elkezdett részt venni, ám komolyabb fordulatot csak akkor vett a történet, amikor egy napon a Magyar Nemzeti Múzeumban hosszasan nézegette a kardokat. „Megszólított egy kedves teremőr néni, beszédbe elegyedtünk, és bemutatott a múzeum fegyverszakértőjének, Temesváry Ferencnek. Az ő segítségével aztán be tudtam járni a múzeum fegyverraktárába, szakmai kirándulásokra a múzeumi dolgozókkal, egy keszthelyi kiállítás megnyitóján pedig megismerkedtem néhány restaurátorral, akik a gyakorlatban is kardkészítéssel foglalkoztak. Jeges András restaurátor vett a szárnyai alá, az iskola mellett hétvégenként dolgoztam a műhelyében, mellette készítettem el az első saját kardomat” – meséli Berbekucz Viktor.

„Huszonegy éves voltam, amikor elkezdtem megvalósítani a saját műhelyem gondolatát. Számomra is meglepő volt, hogy létezik az általam készített fegyverek és vértek iránt kereslet. Ma gyakorlatilag nincs olyan szeglete a világnak, ahová nem szállítunk: Amerikától Ausztráliáig, Kínától Hawaii-ig vannak rendeléseink. Emellett mi készítjük immár harmadik éve a kardokat a Magyar Honvédség tisztavatásaira is” – mondja büszkén a kovácsmester, akinek vállalkozásában 11 ember dolgozik, nagy részük a műhelyben.

Nem dísz, sporteszköz

Aki azt hiszi, hogy vitrinben porosodó díszkardok kerülnek ki a keze alól téved: a legtöbb sporteszköz lesz. Egyre népszerűbbek világszerte a középkori lovagi harcmodort felelevenítő küzdősportok, mint például a buhurt, ami egy kemény, full kontakt páncélos küzdelem, illetve a légiesebb, történelmi technikákat rekreáló HEMA vívás. A sportcélra készített kardoknál a történelmi hűség mellett a pengék súlyára, hosszúra, élvastagságára vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni, és persze fontos, hogy kellően strapabíró legyen a penge, ne essen szét az első pár csapás után.

A műhelyben közel 170-féle kard készül: falchionok, szablyák, hosszú- és egykezes kardok, viking, gótikus és reneszánsz kardok, tőrök, csatabárdok és fokosok, kések és buzogányok. „Nincs nagy különbség a mai kardkészítés és a régi kovácsok munkája közt, csak a gépek meghajtása más: inasok helyett kalapácsgép van, malom vagy kézierő helyett áram hajtja a köszörűt. Az alapműveletek azonosak, de fizikailag kevésbé megterhelő és gyorsabb a munkavégzés. Régen a nagyobb műhelyekben sokan dolgoztak, voltak tanulók, segédek, inasok. Nem voltak magas bérek, örültek, ha volt mit enni a családnak. Egy kelta vagy frank kovács életét szinte lehetetlen a mai kovácsokéhoz hasonlítani” – mondja a kardkovács.

„Rengeteg szériakard készül műhelyünkben, de mindig vannak egyedi darabok is, melyek igazi kincsek, és a megrendelők hajlandóak rá hónapokat várni. Igen, olykor fél évet is, mert ezek a kardok munkaigényes fegyverek, és nagy szakértelmet kívánnak. Gyakran dolgozunk együtt ötvösökkel: megcsinálom a pengét, a tokot, az ötvös pedig megvési, aranyozza. Őszintén remélem, hogy az általam alkotott tárgyak segítséget nyújtanak az embereknek a múlt felidézésében és örömet lelnek bennük” – teszi hozzá Berbekucz Viktor.

A kardkovács korábban maga is belekóstolt a buhurtba, ma a kardkészítés mellett kevéssé jut rá ideje, de hasznos, hogy forgatni is tudja a keze alól kikerülő fegyvereket. Vevői közé tartoznak a Magyar Buhurt Szövetségbe harcosai. Közülük néhányan tavaly a Budapesti Történeti Múzeum gótikus termében tartottak bemutatót a HISTORY MMA Páncélban című sorozatához, illetve bemutatták a történelmi fegyvert A szablya fiai című lengyel filmhez.

A Tűzben edzett – amely Berbekucz Viktor kedvenc műsora – pedig olyan egyedülálló vetélkedő, ahol mai kovácsok mérik össze az erejüket különböző történelmi pengék elkészítésében. A Tűzben edzett új epizódjai csütörtök esténként 22 órakor láthatók a HISTORY-n, ismétlések minden nap különböző időpontokban.

A HISTORY műsora,  a HISTORY2 műsora,  HISTORY® a Facebookon.