December 3-án veszi kezdetét a Budapest Debut Film Forum (BDFF). A négynapos eseménysorozat célja, hogy az elsőfilmes rendezők és producerek bemutathassák projektjeiket, és tapasztalatokat cserélhessenek az európai, elsősorban a visegrádi régióból érkező kollégáikkal. A BDFF helyszíne a JCC Budapest – Bálint Ház lesz.
Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk.
Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk…
• A szaúd-arábiai Taif mellett él egy páviánközösség, amely egyik napról a másikra befogadta azokat a vadkutyákat, amelyek nemrég még vadásztak rájuk. Az oka? Az emberek ételt visznek a páviánoknak, ők pedig osztozkodnak ezen a kutyákkal, cserébe azok védelmet nyújtanak más állatokkal – akár rivális vadkutyákkal – szemben. No, de hogy kerültek ezek a vadkutyák a páviánok közé? Szakértők szerint azok a páviánok rabolhatták el őket még kölyökkorukban, amelyeket frusztrálja, hogy falkatársaikkal szemben nekik még nincs kölykük.
• Szenegál és Mali határán, a szavannán csimpánzklánok élnek. Ezek az esőerdőben honos állatok tehát átszoktak egy másik éghajlati övre. Azonban nem csupán ebben hasonlítanak a saját, hatmillió évvel korábbi őseinkre: fajtársaikkal ellentétben fák ütögetésével kommunikálnak, a vadászathoz pedig eszközöket használnak. Hosszú, erős botokkal dolgoznak, amelyeket a fák kérge közé beszurkálva kisebb állatokra vadászhatnak, az élelmet pedig gyakorta száraz ágak kíséretében fogyasztják el – mondhatni megfűszerezve azt.
• Moszkvában nagyjából 35.000 kóborkutya él, amelyek alkalmazkodtak az emberi jelenléthez, tudják, mely területeken – pl. metrólejáratoknál – érdemes koldulni. Sőt, néhányuk még területek őrzését is elvállalja élelemért cserébe. A külterületeken élő kutyák viszont kizárólag fosztogatásból tudják fenntartani magukat, miközben fajuk kereszteződik a környező erdőkben élő farkasokéval, ezzel egy egészen új hibridet létrehozva. Ez a hibrid ugyan elvadultan él, de lélekben kutya, azaz hiányzik belőle a ragadozó ösztön.
• A Brit Kolumbiában élő farkasok egy része átszokott a közeli vizekben élő lazacok kihalászására. Igen ám, de csak a halak fejét eszik meg, mivel a lazacok testében van egy olyan parazita – egy galandféreg –, amely veszélyes rájuk. Erre valószínűleg sok-sok generáción keresztül jöttek rá.
A Mozgásban az evolúció 2020. június 20-án, 18:00-kor jelentkezik dupla résszel a Viasat History műsorán, majd rá egy hétre ugyanebben az időpontban még két újabb epizódban mutatja be azt a megdöbbentő változást, ami jelenleg is zajlik az állatvilágban.