Indul az Ufó-nyár a HISTORY-n, a csatorna 2018-as kutatása szerint minden negyedik magyar hisz az ufókban.

Máig nincs magyarázat arra a két magyarországi észlelésre, amelyekre a 2015-ben nyilvánosságra hozott amerikai ufó-aktákból derült fény. A Magyar Honvédség hivatalos álláspontja szerint hazai ufó-akták nincsenek, de a Kádár-kor állambiztonsági szervei rögzítettek ufó-eseteket. Az amerikai légierő 2015-ben ufó-észlelések hatalmas adatbázisát tette közzé. A Project Blue Book 12 ezer 1947 és 1969 közötti esetet tartalmaz. A korai észlelések harmadát nem tudták megmagyarázni ismert jelenséggel, később az arány 0,4 százalékra esett vissza – a földönkívüli elméletek hívei szerint ez politikai döntés volt, a szkeptikusok a fejlődő észlelési módszerekkel magyarázzák a változást.

Magyar ufó akták: keringő fénypontok Oroszlány egén

Az akták között két magyar vonatkozású is található: egy 1947-ből, egy pedig 1956-ból – olvasható Miskolci László Magyar ufó-akták című könyvében. Az első esetben Budapestről érkeztek jelentések villogó, „ezüstös labdákról” az égbolton. Az akta szerint a tárgyak gömb alakúak voltak és nagy sebességgel repültek. Az amerikai légierő szerint valószínűtlen, hogy meteoritokról volt szó, de a jelentés szerzője nem tudott semmi további biztosat állítani.

A második esetben Oroszlány közelében három, tompán kivilágított tárgy haladt nyugatról keletre, középen erős fényponttal. A három tárgy lassan forgott egymás körül, kipufogólángokat, hangot, fénycsíkot, párát nem észleltek a megfigyelők. Az esetet lejegyző tiszt szerint nincs elegendő adat a további analízisre. Hogy hogyan kerültek a magyar észlelések az amerikai aktákba a hidegháború közepén, nem tudható. Lehet, hogy kémeken keresztül, lehet, hogy magyar emigránsok később jelentették.

Repülő csészealjak a kommunista sajtóban

Az azonban biztos, hogy a magyar közvélemény értesült a nyugati világban ekkoriban felpörgő ufó-lázról. Az MTI már 1947 júliusában beszámolt egy amerikai észlelésről, és a következő években is megjelentek az egyre inkább kommunista befolyás alá kerülő magyar sajtóban a repülő csészealjakról szóló hírek, rend-szerint gunyoros hangnemben. „A repülő csészealjak titokzatos jelenségéről kiderült, hogy nem is csészealj, hanem palacsintasütő alakjuk van. A végén kiderül, hogy egyszerű zöldséges tálakról van szó” – ironizált a Szabad Nép. A Ludas Matyi karikatúráján pedig a repülő csészealjak Amerikában felhőkarcolók felett repkedő ufók, a Nagymező utcában a féltékeny feleség által dobált tányérok.

A Kádár-rendszerben a magyar sajtó hazai észlelésekről is beszámolt, amelyeket a hivatalosságok a leg-gyakrabban a Vénuszként, meteorológiai léggömbként, szétrobbanó meteoritként vagy alacsony Föld körüli pályán keringő műholdként azonosítottak. Az első jelentős cikket, amely komoly lehetőségként kezelte az ufók földönkívüli eredetét, Nemere István írta az Ifjúsági Magazin hasábjain 1977 nyarán.

A földön kívüli életben leginkább a budapestiek hisznek

A HISTORY 2018-as reprezentatív felméréséből többek között az is kiderült, hogy minden negyedik magyar hisz a földönkívüliekben. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy Budapesten az emberek több mint harmada, 36%-uk biztos abban, hogy nem vagyunk egyedül a világűrben és azt is kimutatták, hogy minél iskolázottabb valaki, annál inkább hisz a földönkívüliekben: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 45% ez az arány. Ők biztosan várják már a HISTORY UFO nyár sorozatát.

Titokzatos tárgy a taszári reptéren

Már 1968-ként felbukkant első honfitársunk, aki azt állította magáról, hogy elrabolták a földönkívüliek – Heltai Magdolna jósnő-asztrológusról titkosszolgálati akta is született. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy másik érdekes ügyről is beszámolt pár éve Facebook-oldalán. A bejegyzés egy 1976-os III/II-es jelentésében olvasható, amely a Keviczky Kálmán ufókutató ellenőrzésére nyitott Columbus-dosszié része. A feljegyzés szerint 1968-1969-ben a taszári repülőtér leszállópályáján ismeretlen repülő tárgy jelent meg, amelyet opálos köd burkolt. A reptér fegyveres erői 200 méterig megközelítették, és 16 MIG 21-es vadász-gépet is riadóztattak. Miután szovjet katonák is meg akarták közelíteni a tárgyat, a titokzatos tárgy felemelkedett 150-200 méterre, majd percek leforgása alatt eltűnt, a radarok csak pár pillanatig tudták követni. Hivatalos magyar ufó-akták azonban nincsenek. A Magyar Ufókutató Szövetség 2013-ban kérte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a hivatalos adatokat, ám válaszában a szaktárca ezt írta: „a Magyar Honvédség nem rendelkezik arra utaló információkkal, hogy az ország területén, illetve légterében azonosítatlan repülőeszközök kerültek volna megfigyelésre.”

A HISTORY a július 14-én induló UFÓ-NYÁR keretében több műsorban is foglalkozik elsősorban amerikai észlelésekkel. Ufók: Veszélyes találkozások július 14-én, kedden 21:00-kor. Titkos ufó-akták július 15-én, szerdán 22:00-kor. Ufó-akták: a katonai nyomozás első része július 16-án, csütörtökön 22:00-kor.