A múzeumon belül új helyszínen, új koncepció alapján átrendezve látható a Szépművészeti Egyiptomi Gyűjteményének állandó tárlata. A fáraók korának művészetét bemutató kiállítást a múzeum rövidesen kezdődő bővítési munkálatai miatt kellett a mélyföldszinti kiállítótérből átköltöztetni a Dór csarnokba, ahonnan az elképzelések szerint 2011 folyamán kerülnek vissza a műtárgyak megszokott helyükre.

Az egyiptomi kiállítás a múzeum talán legnépszerűbb állandó tárlata. A most újrarendezett kiállítás kisebb helyen kevesebb, mintegy 100 műtárgyat mutat be, de a legismertebb darabok – múmia alakú fakoporsók, sztélék, szobrok – itt is láthatóak.

A megszokottnál kisebb kiállítótérben sajnos sok fontos darab bemutatásáról le kellett mondani. A kiállítás rendezői azonban igyekeztek ezt a hátrányt azzal ellensúlyozni, hogy minden egyes kiállított műalkotást és régészeti emléket kiemeltek, saját kontextusukban hangsúlyozva egyediségüket és művészeti kvalitásaikat. A kiállítás első fele inkább a művészeti vonatkozásokat, a második rész pedig a tárgyaknak a halotti kultuszban betöltött szerepét állítja a középpontba.

A közel 4000 művet számláló Egyiptomi Gyűjtemény Közép-Európa egyik leggazdagabb kollekciója, egyúttal a Szépművészeti Múzeum egyetlen gyűjteménye, mely magyar ásatásból származó tárgyakkal is büszkélkedhet. A múlt század elején magyar-lengyel expedíció folytatott ásatásokat Közép-Egyiptomban, 1964-ben pedig a széleskörű nemzetközi összefogással megvalósult núbiai leletmentő akció, és az 1983-as thébai feltárásoknak is sokat köszönhet a gyűjtemény. Az állandó kiállításon olyan kiváló alkotásokat láthatunk, mint az i.e. 9. században készült Sesonk trónörökös szobra, az i.e. 7. századi bronz Ülő macska, vagy a 2005-ben vásárolt, négyezer éves vízilóagyarból faragott, mágikus erővel felruházott Varázsbot.