Kiállítás és vetítés a CinemaMOM-ban.

A Kecskemétfilm és a Pannonia Entertainment–Pannónia Movie a CinemaMOM első emeletén nyíló kiállítással és hozzá kapcsolódó filmvetítéssel – az Árpádok emlékezete két epizódjával: A keresztesek Magyarországon (11’ 02”), III. Béla király (8’ 47”) – emlékezik meg a magyar államalapításról augusztus 23-án, 18.00-tól 19.10-ig.

A Mondák a magyar történelemből 1986-tól 1988-ig futott magyar televíziós rajzfilmsorozat, amelyet az idén 51 éves Kecskeméti Filmstúdió készített 1986 és 1988 között. Az animációs játékfilmsorozat írója és rendezője Jankovics Marcell. A zenéjét a Kaláka együttes szerezte, a producere Mikulás Ferenc.

„Szinte fölrepültem a boldogságtól” – emlékezett vissza Jankovics Marcell arra, amikor Mikulás Ferenc felajánlotta neki, hogy készítsen rajzfilmsorozatot a magyar mondavilágból. Jankovicsot ez a megbízás éppen a legjobbkor „találta meg”. Mikulás felkérésére az Iskolatelevízió főszerkesztője, Kelemen Endre rendelte meg a Mondák a magyar történelemből-szériát. Az 1986–88 során készült, 13 részes sorozat a kecskeméti animáció hosszabb epizódterjedelmű szériái közé tartozik: epizódjai átlagosan 9–10 percet ölelnek fel, a legrövidebb rész a Lehel kürtje (8 perc 15 másodperc), a leghosszabb a Jankula (11 perc 15 másodperc). Az epizódok sugárzását eredetileg beszélgetős műsorokba ágyazták, amelyekben történész szakértők cseréltek eszmét az egyes témákról.

A Magyar népmesékhez hasonlóan a Mondák a magyar történelemből vizuális világa is konkrét forrásra vezethető vissza (Képes krónika). Zenei világának kidolgozása szintén a Kaláka együttesé. A Mondák mint „történelmi animációs film” nem tényszerű mozgóképes krónika, hanem a történelmi elemek átlényegített változatai, nem ritkán víziók a történelemről.

A sorozat bő fél évezred magyar történelmén keresztül, a 9. század második felétől a 15. századig kalauzolja a nézőket. Eseményvilága nem mondható meseinek, a sorozat 13 részének mindegyike a vérrel írt, harcokkal szegélyezett és tűzzel telített történelmi eseményeket és folyamatokat mutatja be, amelyekben vajmi kevés szerep jut a békés életnek és a nyugalomnak. /Idézetek Varga Zoltán A kecskeméti animációs film című könyvéből/

A kiállításon látható harminc kép a következő tizenhárom epizódból merít:

Álmos vezér

A Fehér ló mondája

Szentgalleni kaland

Lehel kürtje

Botond

Istvánt királlyá koronázzák

Zotmund

Vértes

Korona és kard

Szent László utolsó győzelme

Jankula

Kemény Simon

Mátyást királlyá választják

A kiállítás két hónapon át díjmentesen megtekinthető a mozi első emeletén.