Közeledik az év legrémisztőbb napja Halloween, amikor a csontvázak előbújnak a szekrényből és a sötétségé, a rettegésé lesz a főszerep. Október 31-én, az éjszakán, amikor az élők és a holtak közötti határok elmosódnak, a FilmBox egy különleges halloweeni horror maratonnal készül, amely közel hat órányi non-stop feszültséget és rémületet kínál.
Idén már láthattunk egy apokalipszis filmet, a 2012-őt mely a vízözön és a maják naptárának misztikumán alapul. Most Az úttal egy újabb feldogozást láthatunk, ami egy sokkal sötétebb és komorabb jövőt vetít elénk.
Ki ne gondolkodott volna már el pár percig mi vár ránk a halál után vagy mi lesz ha itt a világ vége. A történetírók az utóbbit valahogy mindig úgy ezt képzelik el, hogy tragédiák sorozata következik be. Én mondjuk még azt is el tudnám képzelni, hogy egyik percről a másikra csak úgy eltűnik a világ. Ez persze túl rövid lenne egy másfél órás filmnek és talán nem is hatná meg eléggé a nézőket. Az úttal ugyanakkor mély sebeket kívánnak hagyni a nézőben, még akkor is ha a racionalitás azt mondja: Ez totál hülyeség!
A forgatókönyv Cormac McCarthy Az út című Pulitzer-díjas bestsellerén alapul. Sajnos a könyvet még nem olvastam, de a sajtókönyben ez szerepel: Míg McCarthy bizonytalanságban hagyja olvasóját azt illetően, mi okozta a történet eleji nagy katasztrófát, a filmesek konkrétabb irányba indultak: az adaptációban inkább a természet okozza a problémát s tesz hatalmas területeket a földdel egyenlővé Tehát a film nem fedi teljesen a könyvet (már az elejétől) és könnyen elképzelhetőnek tartom azt, hogy a könyv valóban egy érdekes olvasmány ellentétben a filmmel, ami egy tragédia.
A földön váratlan természeti változások mennek végbe melyben elpusztulnak az előlények, és csak az emberek maradnak életben. Már itt érezzük, hogy valami nincs rendjén. Az egy dolog, hogy az ember felsőbbrendű mint az állat, de már Albert Einstein is megmondta, ha a méhek kihalnának az emberek 4 éven belül követnék őket a sírba. Tehát nincs emberi élet állati élet nélkül.
Annak ellenére, hogy minden élőlény kihalt a film vége felé (kb 7-10 évvel a tragédia után) egy rejtett dobozkából kirepül egy bogár. Oké, szóval vannak olyan előlények, akik simán kibírnak több évet úgy, hogy se ennivalót se napfényt ne kapnának. Abszurd világ ez, melyben az embereknek nincs mit enniük mint saját embertársaikat. Természetesen az emberek is kibírnak éveket étel-ital nélkül, így bezárhatjuk őket a sötét pincébe és ha éhesek vagyunk, akkor falatozhatunk. Legalábbis a film szerint.
Láthatjuk a hihetőségen nincs hangsúly, de mi van az érzelmekkel. Állítólag Viggo Mortensen, aki az apát játssza a filmben az apa-fiú kapcsolat dinamikájára alapozta játékát. Itt a dinamika szót kétszer is aláhúznám, mivel a film nem szól másról, mint ahogy apa és fia folyamatosan menekülnek a mészárlók elől és folyamatosan keresik az élelmet. Az apró érzelmeket egy eredeti bontatlan kólás üveg megtalálása vagy egy zongora jelenti. De amikor ott tartunk, hogy a fiúnak apja nyomdokaiba kellene lépnie egyáltalán nem éreztem, hogy a fiú valóban fel lett rá készítve.
Nem hiszem, hogy Amerika első négy legjobb írója között számon tartott Cormac McCarthy egy ilyen regényt tudott alkotni. Csak annak hiszek, hogy ezt a film adaptációt nagyon elszúrták. Hiába jók a színészi játékok, a lényeg egyszerűen nem jön át. Ez alól egyedül a film vége kivétel, de mi van a többi résszel, a nagy sötétséggel?
6/10 pont
Az út (The Road) - amerikai filmdráma, 112 perc, 2009
rendező: John Hillcoat
szereplők: Viggo Mortensen (férfi), Kodi Smit-McPhee (fiú)
Hozzászólások (1)
Látom sokat értettél meg a filmből. Majd nézd pár év múlva újra, hátha akkor érettebb leszel.
Nincs baj a negatív kritikával, de amikor egy ilyen nagyságrendű filmbe, valaki ennyire nem képes meglátni semmit, és ilyen jelentéktelen nüanszokra helyezi a figyelmét az ne írjon már filmkritikát.
Komolyan, hagyd abba ezt a szakmát, csinálj valami mást kérlek.