Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
180 évvel ezelőtt, 1843. március 21-én született Marosbogáton Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató.
Munkássága nyomán a magyar armenológia jelentős fejlődést ért el. Születésének évfordulójáról az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgáltatással emlékezik meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.
Az örmények már a honfoglalás korszaka után több csoportban és több időszakban betelepültek a Kárpát-medencébe; a legnagyobb létszámban a 17. század második felében érkeztek Erdélybe. Szétszóródva több településen találtak lakóhelyet, legnagyobb számban az általuk létrehozott Szamosújváron telepedtek le. A várost Örményvárosnak (latinul Armenopolis, németül Armenierstadt) is nevezték.
Szongott családja is itt telepedett le, élete összefonódott szeretett városa életével. Legnagyobb hatású tevékenysége az Armenia folyóirat szerkesztése volt, amely sok-sok szerző mozgósításával hozta el a magyar armenológia fénykorát. A tudományos és ismeretterjesztő írásokat közlő lap politikától mentesen, Magyar–örmény havi szemle alcímmel jelentetett meg genealógiai, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti, történelmi írásokat, emellett szépirodalmat is közölt, valamint rövid híreket az örmény világból. Mindezt kizárólag magyar nyelven, az együttélés közös érdekeit ápolva. Szongott igyekezett a lehető legszélesebb szerzőgárdát bevonni a folyóirat készítésébe Erdély területéről és az országhatáron túlról egyaránt.
Az Armenia szerzőinek a nemzeti könyvtárban őrzött művei az évforduló alkalmából felkerültek a Magyar Elektronikus Könyvtár felületére. Ávedik Félix (A magyar örménység múltja és történeti jelentősége), Gopcsa László (Örmény regék), Herrmann Antal (Az örmények), Merza Gyula (Az örmény rítus magyar missziója), Lukácsy Kristóf (Adalékok az erdélyi örmények történetéhez), Patrubány Lukács (Örmény tanulmányok) és természetesen Szongott Kristóf (A magyarországi örmények etnographiája) munkái, fordításai – összesen 74 tétel – is szabadon hozzáférhetők digitalizált változatban.
(a mellékelt képen Armenia címlap. Fotó Erdélyi Örmény Kulturális Központ.)