Világszerte az emberek 32 százaléka kertészkedik és nagy részük, 30 százalékuk kertjük bővítésében gondolkodik.

Nem köztudott, de a legkisebb balkonládák is fontos eszközei a klímaváltozás elleni harcnak. Már a kisebb kertek is lényegesen hozzájárulnak az oxigénszint növekedéséhez, a madarak, beporzók és más hasznos élőlények védelméhez. Nem utolsósorban pedig csökkentik a városi hősziget hatást, valamint a hőhullámok egyre magasabbra rúgó hőmérsékletét. Ezért minden egyes kertészkedő ember aktívan tesz a globális felmelegedés ellen.

A GFK felmérése szerint világszerte az emberek 32%-a kertészkedik és 30%-a kertje bővítésén gondolkodik. Ausztráliában a legmagasabb, 45 % a napi vagy heti kertészkedés aránya az összes mért ország közül. Kína 36 %-kal a második helyen áll, ezt követi Mexikó, az Egyesült Államok és Németország, ezekben az országokban az emberek több mint egyharmada kertészkedik rendszeresen.

Míg a 19. században az emberiség kevesebb, mint 1%-a élt nagyvárosokban, egyes becslések szerint 2050-re közel 70%-a fog városokban élni. Az élettér egyre csökken, az épületek száma, a beépített területek nagysága pedig folyamatosan növekszik. A kertek és a legkisebb zöldterületek, balkonládák is rendkívül hasznosak a globális felmelegedés hatásainak kivédésében. A városokban is segítenek az esővíz kezelésében, illetve pozitív hatással vannak a mikroklímára, a zaj- és porcsökkentésre, valamint a levegő minőségére. Ráadásul a biodiverz kiskertek olyan mértékben borítottak növényekkel, hogy képesek elnyelni a csapadékvíz akár 70%-át is, ezzel megelőzhetik a talajszennyezést és elősegíthetik az esővíz megfelelő lejutását a gyökérzónába. A leglényegesebb ökoszolgáltatásuk, hogy védelmet nyújtanak a beporzóknak és más hasznos élőlényeknek, támogatják a biodiverzitást.

Az Európai Éghajlati Paktum nagykövetein keresztül törekszik többek között az ezzel kapcsolatos szemléletformálásra is, mert az egyéni cselekvések, a saját zöld környezet tudatos, kíméletes kialakítása nagyon sokat jelent a globális felmelegedés hatásainak mérséklésében. „Az egészséges kert egészséges kerttulajdonost is jelent, valamint a környezetet is kíméli, ezért érdemes megfelelő odafigyeléssel kezelni. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a környezetbarát kert kialakítása során érdemes olyan növényeket választani, amelyek helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnak és kevés gondozást igényelnek” - emeli ki Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, a madarak és emberek közötti együttműködési rendszerek szakértője, aki egyben az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.

Tippek a környezetbarát kert kialakításához a szakértőtől:

1.  Őshonos növények telepítése: Az őshonos növények jobban alkalmazkodnak a helyi körülményekhez és támogatják a helyi élővilágot.

2.  Változatos növények ültetése: A különböző típusú növények különböző típusú beporzókat és ragadozó rovarokat vonzanak, ami elősegíti a kert ökológiai egyensúlyát.

3.  Vízforrás biztosítása: Kis tavak, madáritatók és vízgyűjtők telepítése segíti az állatok vízellátását és javítja a kert mikroklímáját.

4.  Komposztálás: A kerti hulladék komposztálása természetes módon javítja a talaj minőségét és csökkenti a hulladék mennyiségét.

5.  Vegyszermentes kertészkedés: Kerüljük a vegyszerek használatát, amelyek károsíthatják a hasznos rovarokat és a talaj egészségét.

6.  Növénytársítások alkalmazása: Fontos figyelni arra, hogy mely növények kerülnek egymás mellé. A növénytársítások segíthetnek a növények jobb fejlődésében és a kártevők elleni védekezésben.

A környezetbarát kertek kialakítása hozzájárul a fenntartható életmódhoz és a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az ökológiai szolgáltatások maximális kihasználása révén a kertek nemcsak szebbé és élhetőbbé válnak, hanem aktívan hozzájárulnak a globális ökológiai egyensúly megőrzéséhez.