Ebben az évben május 24. és 30. között lesz Budapesten az Imázsia Kínai Filmhét, amely az elmúlt évtizedek kínai filmterméséből nyújt átfogó képet az érdeklődőknek. A fővárosban az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetített alkotásokból június 1-jén Debrecenben az Apolló moziban is műsorra tűznek két produkciót. Az idei kínálat a drámától kezdve a sci-fin át a modern vígjátékig rendkívül változatos filmekből áll össze.

Egytől – egyig olyan alkotásokat mutatnak be magyar felirattal, amelyek a legszélesebb közönség érdeklődésére tarthatnak számot, és a legtöbb vetítés után maguk az alkotók, szakértők avatják be az érdeklődőket a kulisszatitkokba. A vetítésre váró 8 film kiválasztásában fontos szempontnak számított, hogy azok a maguk műfajában kiemelkedő színvonalat képviseljenek és a megértésüknek ne legyen feltétele az előzetes Kína-ismeret.

A régi klasszikusokat képviseli a programban az A-Q hiteles története (1981). Ez Lu Xun, a neves baloldali író azonos című, 1920-as évekbeli regényének adaptációja, amelyet a Shanghai Filmstúdió forgatott 1981-ben a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Főhőse a szegény parasztember Ah Q, akit kizsákmányol a feudális rendszer és cserbenhagy az 1911-es polgári forradalom, mert a császárság megdöntése nem hoz valódi változást számára. Az elnyomó ideológia torzítja Ah Q pszichológiáját. Ez a torzulás állt Lu Xun írói érdeklődése fókuszában, aki erre rávilágítva fújt ébresztőt a kínai nép számára. A filmeseknek komoly kihívást jelentett, hogy hogyan fogadtassák el a nézőkkel Ah Q-t, aki sok szempontból egy antihős. Végül az irodalmi műhöz méltó adaptációt készítettek, amely mára a kínai filmtörténet klasszikusává vált, és az első film volt, amely a szárazföldi Kínát képviselte a Cannes-i Filmfesztivál versenyszekciójában. 

A Xie Fei által rendezett Fekete hó (1990) szintén irodalmi feldolgozás, és több generáció számára egy teljes évtized lenyomatát közvetíti. Története a nyolcvanas évek Pekingjébe repít vissza, ahol a metropolisz letűnt időket idéző régi utcái adják a 24 éves főhős útkeresésének hátterét. A börtönből nemrég szabadult fiatalember keresi a helyét az egyre modernebb Kína társadalmában, de próbálkozásai egytől-egyig csalódásokhoz vezetnek. A keserédes film számos kedves jelenettel enyhíti a komoly témát és hiteles képet nyújt a korszak zenéiről, az akkori kínai piacok és bárok hangulatáról. A főszereplőt megformáló Jiang Wen a 80-es évek végétől kezdve Kína egyik legfontosabb férfiszínészévé vált, mára pedig már elismert és népszerű rendező is. Ikonikus figurája a kínai mozinak, és ázsiai szereplőként olyan hollywoodi produkcióban is felbukkant, mint a Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet. Az idei Imázsia Kínai Filmhéten a Fekete hó rendezője, az Arany és Ezüst Medve-díjas Xie Fei személyesen mesél a film készítéséről, annak fontosságáról a saját életében és a Berlinálén vele elért sikerről.

Li Shaohong rendezőnő Púder (1995) című filmje is két nő életét és kapcsolatát kíséri figyelemmel az ötvenes évektől kezdődően, akik korábban prostituáltak voltak, majd egy kampány keretében elviszik őket átnevelésre, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak. Eltérő személyiségük különböző döntésekhez vezeti őket. Míg egyikük megszökik, a másikuk marad. Azonban egyik választás sem garantálja a boldog végkifejletet, hiszen az emberi sorsban minden állomás csupán átmeneti. Számos fordulat és hányattatás után a régi barátnők kibékülnek, de külön utakon folytatják életüket. 

A film az egyik legnagyobb hatású kortárs kínai író, Su Tong azonos című regénye alapján készült és az író maga is részt vett a forgatókönyv megírásában. Li Shaohong rendezőnő a kínai rendezők ötödik generációjának tagjaként különös érzékenységgel vitte vászonra a történetet. Alkotását számos pozitív kritikával és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjjal jutalmazták. A film volt az első olyan alkotás Kínában, amely nem mandarin nyelven, hanem helyi dialektusban szólal meg. A vetítés előtti Kortárs Kínai Könyvklub budapesti Uránia mozi kávézójában tartott programjának vendége lesz az író, Su Tong, aki a vetítés után a színpadon csatlakozik  Li Shaohong rendezőhöz és Zeng Nianping operatőrhöz. 

Az Imázsia Kínai Filmhét programjában szintén helyet kapó A Hold nyomában (2022) egy kortárs dráma, amiben a kínai opera világa is megelevenedik a modern történet szerves részeként. A betegséggel küzdő operaénekesnő hosszas távollét után hazatér otthonába. Azonban ott sem a nyugalom várja. Elidegenedett felnőtt gyerekei nem tudják megbocsátani neki, hogy sosem volt jelen az életükben. Ebből számos konfliktus kerekedik, amelyeket tovább tetéznek a frissen kibontakozó családi titkok. A filmet elkíséri Magyarországra a rendező, Qiao Liang és részt vesz a vetítés utáni színpadi beszélgetésben.

A popcorn filmek kedvelőinek kínál kiváló kikapcsolódást az idei rendezvényen A vándorló Föld 2. (2023) című sci-fi. A világszerte több, mint 600 millió dolláros bevételt elért szuperprodukció a Kínában valaha legmagasabb bevételt hozó filmek listájának 11. helyén áll. Története 2044-ben játszódik, amikor az emberiség szembesül azzal, hogy a Nap rohamos tágulása miatt a Földön hamarosan lehetetlenné válik az élet. A főszereplők személyes tragédiákkal néznek szembe, miközben a világ pusztulásának árnyékában próbálnak lavírozni családi és hazafias kötelezettségük között. A vászonra vitt történet alapját Liu Cixin, A Háromtest-probléma trilógia szerzőjének művei adják, aki a film egyik producere is volt. A főhősöket a legismertebb kínai akciófilm sztár, Wu Jing és a Szigorúan piszkos ügyek trilógiában látott Andy Lau alakítják.

Másféle nehézségekkel néznek szembe Az utód (2024) című komédia házaspár hősei. Nekik az a legfőbb gondjuk, hogy fiuk elől elrejtsék gazdaságukat, mivel nem szeretnének belőle elkényeztetett „kis császárt” nevelni. Az ügy érdekében a teljes személyzetet bevonják, hogy folyamatosan gondoskodjanak a szegénység illúziójáról. A film a vicces helyzeteken túl a modern kínai társadalom olyan gyakran vitatott témáit érinti, mint a gyereknevelés és a hirtelen meggazdagodás hatásai. 

Az elmúlt tél sikerfilmje a Jó dolgok Sanghajból (2024) is megérkezik Magyarországra. A sokak által feminista filmként számon tartott, a modern Sanghajban játszódó történet két nagyon eltérő nő barátságára, mindennapos küzdelmeikre és személyiségük alakulására fókuszál. A romantikus vígjátékok tradícióitól eltérően itt a kelekótya volt férj, a korban jóval fiatalabb hódoló és az elköteleződésfóbiás menedzser csupán szórakoztató mellékszereplői a fordulatos cselekménynek. Ez az alkotás lesz a május 24-én kezdődő fesztivál nyitó filmje is, amelyen a fellépők között Face Team kínai témával fűszerezett akrobatikus kosárlabda előadást visz az Uránia mozi dísztermének színpadára. 

A bűnügyek szerelmeseinek kínál izgalmas perceket a Chinatown Detektív 1900 (2025) krimi-vígjáték. Az 1900-ban játszódó filmben egy valószínűtlen kis csapat verbuválódik össze, hogy megoldják San Francisco kínai negyedének rejtélyét. Az ott megölt fehér nő gyilkosát kell előkeríteniük a föld alól is. Gyorsan kell cselekedniük, mert az eset hatalmas közfelháborodást okoz és a lakosság a kínai közösség ellen fordul. 

A Detective Chinatown széria negyedik része az idei újévi filmszezont a második helyen zárta és közel 500 millió dolláros bevételével felkerült a valaha legtöbb jegybevételt hozó 15 kínai film közé. A krimi és a vígjáték ötvözése eddig minden epizód esetében telitalálatnak bizonyult a nézők körében, akik ebben a 4. részben a kamerák elé visszatérő hongkongi akciósztárt, Chow Yun-fat-ot is viszontláthatták.