Elkészült Herendi Gábor új karácsonyi vígjátékának hosszú előzetese és karakterplakátjai! A Karácsonyra megjövök közvetlen állami támogatás nélkül készült, a vígjátékban olyan színészek szerepelnek, mint Csányi Sándor, Lovas Rozi, Krausz Zara, Tóth Róza, Szijártó Anna, Szijártó Emma, Fehér Tibor, Csuja Imre, Mészáros Piroska, Hernádi Judit, Takács Nóra Diána, Herczeg Adrienn, Pálmai Anna, Török-Illyés Orsolya, Bányai Kelemen Barna, Pál András, de feltűnik benne Halász Judit, Janklovics Péter, Semjén Nóra, Tapasztó Orsi, és Balatoni József „Jocó bácsi” is.

2026. január 6-án, hosszú betegség után elhunyt Tarr Béla, a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb és nemzetközileg legismertebb rendezője.
A kezdetek: a Balázs Béla Stúdiótól a nemzetközi áttörésig
A Pécsett született Tarr Béla (1955) már 16 évesen amatőr filmkészítésbe kezdett. A magyar kísérleti film legendás bázisában, a Balázs Béla Stúdióban készítette el első játékfilmjét, a Családi tűzfészket (1977), amely máris felkeltette a nemzetközi figyelmet: Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját.
Párhuzamos élete – hajógyári munkás, majd művelődési házi recepciós – nem akadályozta meg filmes ambícióiban. 1982-ben diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és ugyanebben az évben társalapítója lett a Társulás Filmstúdiónak, amely 1985-ös, politikai okokból történő megszűnéséig a magyar független filmkészítés fellegvára volt.
A Kárhozat és a stílus megszületése
1987-ben elkészítette a Kárhozatot, az első magyar független játékfilmet, amely 1988-ban a Berlinalén robbant be a nemzetközi köztudatba. Ezzel a filmmel kristályosodott ki az a vizuális nyelv és lírai realizmus, amely később Tarr Béla védjegyévé vált: a lassú, szemlélődő kameramozgások, a hosszú beállítások, a fekete-fehér képi világ, valamint a lélek és a táj, az ember és környezete közötti mély kapcsolat ábrázolása.
Berlini évek és a pedagógus Tarr
1989-1990-ben a DAAD ösztöndíjasaként Berlinben élt, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin (DFFB) falai között, ahol 2011-ig formálta a fiatal filmesek generációit. 1997-ben az Európai Filmakadémia is tagjai közé választotta.
A TT Filmműhely és a produceri szerep
2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amely nem csupán saját utolsó filmjeinek produkcióját végezte, hanem olyan alkotók munkáit is támogatta, mint Jancsó Miklós, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence vagy Mészáros Márta. Tarr producerként is hozzájárult a magyar filmkultúra gazdagításához.
A Torinói ló – búcsú a rendezéstől
2011-ben bemutatott utolsó játékfilmjével, a Torinói lóval (Berlinale Zsűri Nagydíj) Tarr bejelentette, hogy lezárja rendezői pályafutását. Ez a hipnotikus, filozofikus mű méltó lezárása lett egy olyan életműnek, amely újradefiniálta a kortárs művészfilm lehetőségeit.
A film.factory – radikális filmoktatás Szarajevóban
2012-ben Szarajevóban alapította meg a film.factory nemzetközi filmiskolát, amely gyökeresen új modellt képviselt a filmoktatásban. Az általa létrehozott BA-, MA- és DLA-programok 2016-ig tartó vezetése alatt az intézmény a világ egyik leginnovatívabb filmiskolájává vált. A legnevesebb alkotók tartottak itt kurzusokat – Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas, Pedro Costa, Gus Van Sant, valamint Tilda Swinton és Juliette Binoche is tanított itt, míg a filozófus Jacques Rancière gondolatai is formálták a képzést. A film.factory diákjainak munkái rendszeresen szerepeltek Cannes-ban, Berlinben, Rotterdamban és Velencében.
A mozgókép kibővített tere
Az utóbbi években Tarr a filmkészítés hagyományos határait feszegette. 2017-ben az amszterdami Eye Filmmuseumban a Till the End of the World című kiállítása a film, a színházi díszlet és az installáció összefonódását mutatta be, mintegy 40 000 látogatót vonzva. 2019-ben a bécsi Wiener Festwochen számára készítette el a Missing People című helyspecifikus projektet, amely 250 hajléktalan ember közreműködésével jött létre – újabb bizonyítéka annak, hogy Tarr művészetében mindig is központi szerepet játszott a kirekesztettek, az outsiderek világa.
A Sátántangó öröksége
Tarr Béla neve elválaszthatatlan a Sátántangótól, attól a hétórás eposzától, amely 1994-es bemutatása után a filmtörténet egyik legfontosabb művévé vált. 2012-ben a Sight and Sound magazin és a BFI listáján minden idők 50 legnagyobb filmje közé került. 2019-ben a Berlinale Forum kezdeményezésére világszerte ünnepi vetítésekkel emlékeztek meg a film 25. évfordulójáról.
Elismerések és örökség
Tarr Béla a Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. Kossuth-díjjal és Balázs Béla-díjjal tüntették ki, Franciaország a Művészetek és Irodalom Rendje lovagja címet adományozta neki. Számtalan díszdoktori címet és életműdíjat kapott szerte a világon (köztük a Pekingi Filmakadémiától, a prágai FAMU-tól és a genti KASK-tól). 2023-ban átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját.
Az elmúlt években vendégprofesszorként tanított több filmes intézményben (Filmakademie Baden-Württemberg Ludwigsburg, Le Fresnoy Lille, FreeSZFE Budapest), és világszerte tartott mesterkurzusokat.
Tarr Béla művészete túlmutat a filmen: a létezés alapkérdéseit, az idő múlását, az emberi méltóságot és a remény hiányát vizsgálta olyan vizuális erővel, amely nemzedékek filmkészítőit inspirálta és inspirálja még évtizedekig. Munkássága megkérdőjelezhetetlen helyet biztosít számára a filmtörténet pantheonjában.
























