Különleges, hibrid formátumú kötet beépített kijelzőjén automatikusan induló rövidfilmek mutatják be a főváros eltűnt vagy átalakult városrészeit. A huszonöt, egyenként 2–4 perces rövidfilm több mint 700, döntően a Fortepan archívumából származó fényképre épül. Az Animatiqua Stúdió munkatársai mesterséges intelligencia nélkül, kézi technikával keltették életre a múltat. A filmeket Kondacs András rendezte, a narrációt Hámori Gabriella és Rebecka Johnston adja.

A MÁV Szimfonikus Zenekar 2026. március 06-án, a Zeneakadémián, a magyar operairodalom egyik legértékesebb kincsét állítja reflektorfénybe: Erkel Ferenc Bánk bán című művét koncertszerű előadásban hallhatja a közönség.
Az est karmestere Kesselyák Gergely, a zenekar állandó vendégkarmestere, aki az utóbbi években teljes operák hangversenyszerű előadásaival gazdagította a MÁV Szimfonikusok repertoárját. Az előző évadban, az általa vezényelt Puccini: Tosca című előadásuk – közönségszavazatok alapján - elnyerte a Fidelio díját „Az Év Legjobb Koncertszerű Operaelőadása 2025” kategóriában.
Az elismerés és a zenekarral másfél évtizede tartó sikeres együttműködésének tiszteletére Kesselyák Gergely egy hársfát fog elültetni március 5-én, a zenekar székházának kertjébe, amellyel négyre emelkedik az emlékfák száma. Az első Charles Dutoit karmester nevéhez kötődik, aki 2023-ban egy ginkgo biloba fát, a második, egy japán cseresznyefa, amit 2024-ben Kobayashi Ken-Ichiro, a harmadik pedig egy nyírfa, melyet Maxim Vengerov ültetett 2025-ben.
Bánk bán – koncertszerű előadás
Erkel Ferenc (1810-1893) a magyar zenetörténet egyik legnagyobb személyisége, hiszen ő teremtette meg a magyar nemzeti operát, mint műfajt, és a független magyar zenei élet intézményrendszerét.
Kevés olyan opera létezik a magyar zenei kincsestárban, amelyre annyira büszkék lehetnénk, mint a Bánk bánra. A mű születése óta számos átdolgozáson átesett, ám lényegi drámaisága változatlan: egy főúr végzetes dilemmája, aki a haza iránti hűség és a magánéleti tragédia között őrlődve végül a közjót választja. Erkel e téma felé azt követően fordult, miután diadalmaskodott a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázaton. A teljes operát 1861. március 9-én, a zeneszerző vezényletével mutatták be a Nemzeti Színházban.
A MÁV Szimfonikus Zenekar estjén a legtöbbet játszott változat hangzik el. Katona József drámája nyomán Egressy Béni szövegét Nádasdy Kálmán dolgozta át, mely szövegváltozatot a Hartai Zenei Ügynökség engedélyével használja a zenekar.
A címszerepben Molnár Levente (Bánk bán) lép színpadra, kiváló operaénekes partnerekkel: Pataki Bence (II. Endre), Mester Viktória (Gertrudis), Molnár Ágnes (Melinda), Kálmándy Mihály (Petur bán), Wágner Lajos (Tiborc) és Juhász-Boylan Pál (Biberach).
Közreműködik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Vegyeskara, karigazgató: Albert Zsuzsa.
A „Hazám, hazám…” kezdetű ária az idők során afféle nemzeti imádsággá, legendás magyar énekesek védjegyévé vált. A Bánk bán mára nemzeti szimbólum – még ha gyökerei az európai romantika nagy mesterei (Shakespeare, Schiller, Verdi vagy Muszorgszkij) örökségéhez is kapcsolódnak.
Ezen az estén a híres opera megszólalása koncertszerű előadás formájában elementáris zenei élményt kínál a közönségnek.























