Húsvétkor fergeteges fesztivált tart a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A Skanzen mesterei bemutatják és megtanítják a látogatóknak, hogy kell tojást patkolni, -karcolni, -berzselni, -írókázni, és szagos vizet készíteni. A gyerekeket népmesékkel és népi játékokkal várják, a táncos lábúaknak pedig lesz, aki húzza a talp alá valót.

A Milotai csűr egészségcsűrré változik, ahol egészségszakemberek adnak tanácsot a látogatóknak. A tárlatvezetéseken a húsvéti ételekről, népszokásokról, vallási rítusokról mesélnek a Skanzen szakemberei. A szokásokhoz híven természetesen a vízzel locsolkodás sem marad el.

Húsvétvasárnap idén egy jeles napra esik; április 24-e sárkányölő Szent György ünnepe, ezért a húsvéti programok mellett helyet kapnak az e naphoz kapcsolódó szokások is. A néphagyomány szerint ettől a naptól számítják az igazi tavasz kezdetét, ekkor hajtották ki az állatokat a hosszú tél után először a tavaszi legelőkre. A kihajtáshoz számos hiedelem is fűződik, amelyek a jószágok egészségét, szaporaságát segítették elő. Ilyen például, amikor a marhákat ekevason, tojáson, láncon, sőt a gazdasszony kötényén hajtották át. Nagy jelentőséggel bírt az a zöld ágacska, amellyel legelőre terelték az állatokat. Szent György-nap volt az ideje a béresek és a pásztorok szegődtetésének is. Kalotaszegen jellegzetes pásztorszokásként ismert a juhbemérés. Ilyenkor dőlt el, hogy a lemért tejmennyiségnek megfelelően a gazdák a nyár során milyen sorrendben, mennyi tejhez jutottak.
Ezekből a szokásokból, hiedelmekből merít a szentendrei Skanzen idei húsvéti nagy rendezvénye.
A kovácsműhelyben izzanak majd a vasak, a mesterek patkolják a lovakat, lesz hagyományos birkaterelés pásztorkutyákkal, a birkaszépségverseny alkalmával pedig kiderül, hogy idén melyik a legszemrevalóbb birka. Aktivitásra bíztatnak a kézműves műhelyek, ahol virágkoszorút, lélekmadarat, húsvéti pántlikát készítenek, a hagyományőrzőknél a tojás díszítésének minden technikája (berzselés, írókázás, patkolás, karcolás) fellelhető és elsajátítható. A termékenységi szimbólumot pedig a saját kezűleg, az ÖKO szemlélet jegyében készített tojástartókban lehet elvinni. Igazi kuriózumnak számít Mosonyi Éva tojásíró kézzel írt hímes tojás kiállítása, ahol pontosan 2011 db piros tojás kap helyet egy 5 méter átmérőjű óriás fészekben. A Játékudvarban mindenki gyermeknek érezheti magát, előkerülnek a régi játékok: disznózás, csülközés, kapókövezés, kakaslövés, nyúlvadászat.
A tematikus tárlatvezetések a régi konyhák titkaiba kalauzolják el a vendégeket, ahol a témaközéppontba a húsvéti asztal, valamint a vallási rítusok, másrészt pedig Szent György napja kerül. Szó lesz a határkerülésről, arról, hogy Szent György-nap éjszakáján a néphit szerint napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy a tehenek jobban tejeljenek. Ehhez igazodva a jó hangulatú családi vetélkedő feladatai között vasárnap határkerülés, harmatszedés, állat itatás, hétfőn pedig vízhordás, tojásgurítás rejtett célba, mancsozás szerepel.
A Lajta Néptáncegyüttes tagjai gondos gazda és gazdasszony módjára vendégül látják a házakba betérőket, bevonják a tojásdíszítésbe, kaláccsal kínálják őket, majd locsolóbálba invitálják a közönséget. A Népművészet mesterei közül Németh Gyula fafaragó adja át tudását. A fesztivál színpad a két nap során változatos népzenei produkciókat és vidám gyermekműsorokat kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Idén a zsidó húsvétot is ebben az időszakban ünneplik. A Felföldi mezőváros Mádi kereskedőházában felelevenednek a pészach hagyományai. Széder estére terített asztalon helyet kap a hagyományos széder tál keserű gyökérrel, chároszettel, karpasszal. A gyerekek a szokásokhoz híven pedig megkereshetik az elrejtett macesz darabokat és interaktív játék részesei lesznek.