Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Abban a helyzetben vagyok, hogy egy részt sem láttam a „Született feleségek” filmsorozatból, így aztán nekem a „Született feleség” című filmről alkotott véleményemet nem befolyásolja az előbb említett filmsorozat. A film történetét nem ismétlem el – az eredeti cikkben azt el lehet olvasni (http://cseppek.hu/cikk/3920szuletett-feleseg-szines-feliratos-francia-vigjatek).
Amire nehezen tudnék válaszolni az az kérdés lenne: jó film? Mert ez ízlés dolga is, hangulaté is – ha nem szigorúan szakmailag nézzük a dolgot, hanem „fogyasztás” szempontjából. Azaz, ha egyszerűen azt akarjuk megtudni, hogy érdemes-e beülni és megnézni a filmet?
Hogy jó-e? Hát először azt tessék megmondani, hogy mire vágyunk? Mert ha egy könnyed, nyári kikapcsolódásra – akkor ajánlom a filmet. Nincsenek benne súlyos kérdések, mély emberi válságok, tragédiák – illetve vannak: sztrájk, megcsalt feleség, szétesőben levő család, múltból felbukkanó szerelmi történet stb. – csak a tálalás nem „drámai”. Mese az egész, nincsenek kételyeink, tudjuk, hogy ezek a problémák megoldódnak a film végére. Bármi történik – a született feleség szájába adott szavak elveszik mindennek az élét, a „butuskaságból” poénok lesznek, a sikamlós témák az illendőség határain belül maradnak. Ez a film nem társadalomkritika, nem a női emancipáció harcos hirdetője, nem a melegek társadalmi elfogadottságát akarja erősíteni – bár mindezek ebben a filmben benne vannak, de ezek csak keretek, amely ki van töltve jó adag humorral, némi pikantériával, s mindez szép képekkel, színekkel, látvánnyal.
De beszéljünk a szereplőkről is. Catherine Deneuve (lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Catherine_Deneuve) olyan természetesen viseli a (szerintem) rém ronda mellényét, hogy aztán kiöltözve, túlöltözve menjen a sztrájkbizottság elé. Olyan remekül alakítja a „feleséget”, aki eddig a polcon volt dísznek (a férje vagy a lánya mondja ezt róla), hogy aztán eljusson odáig, hogy önálló politikusi pályára lépjen – annyira hihetetlen, elképzelhetetlen, minden valóságot nélkülöző, mesébe illő – hogy már ezen is nevetni lehet.
Gérard Depardieu sok és sokféle szerepet eljátszott, filmek és díjak jelzik az útját (ajánlom elolvasásra: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9rard_Depardieu).
A szerep nem kívánt tőle különösebb erőfeszítést, remekül alakítja a „kicsit megfáradt munkásvezért” – fricskának is beillik tekintélyes többletsúlya (ui. a munkásosztály mindig a kövér embernek ábrázolt burzsuázia ellen harcolt).
Mondhatnám, két nagy színész jutalomjátéka, miközben a többi szereplő is megkapja helyét és súlyát szerepe szerint.
Jó film? Ha gondtalanul akarsz eltölteni egy kis időt, ha kellemes kikapcsolódásra vágysz – igen. Azaz: IGEN!
No és még egy: feliratos film, így ajánlom a franciául értők, beszélők, tanulók figyelmébe.
Született feleség (Potiche) - színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010
Rendező: François Ozon
Szereplők: Catherine Deneuve (Suzanne Pujol), Gérard Depardieu (Maurice Babin)