Ki ne ülne vissza az iskolapadba - bármiféle kötöttségek nélkül - hogy aztán pár órára újra átélhesse azt a meghatározó hangulatot, amit a gimnáziumi órákon tapasztalt. Az osztály című filmmel most ezt megtehetjük, csak franciául.

Hiába a francia – magyar kulturális különbségek, a filmen ez egyáltalán nem érződik. A magyarhoz hasonló problémák, légkör, tanárok, stb. jellemzik Az osztályt. Így szinte ugyanúgy tudunk rajta nevetni, elgondolkodni mintha itthon magyar problémákról magyar szereplőkkel forgatták volna.

A film eleji pörgős poénok láttán talán azt gondoljuk, hogy vígjátékkal van dolgunk, de lassan kiderül, hogy nagyon is komoly kérdéseket vet fel a film. Ilyen a „rossz diák” probléma, amikor egy-két gyerek rányomja az osztályra a bélyegét és a tanár szinte betűről betűre tud csak haladni, vagy a Franciaországban egyre aktuálisabb több különböző kultúrából érkező diákok együttléte. Jöjjön valaki Maliből vagy Kínából a problémák mégis ugyanazok.

A vígjátékon kívül Az osztály leginkább egy dokumentumfilm érzését kelti, ami valósághűen kívánja bemutatni egy osztály és osztályfőnökük egy évét. Az, hogy valójában itt színészek játszanak szinte ki se derül. A gyerekek jól adják önmagukat, François a tanár is jól játssza szerepét.

Az egyetlen zavaró dolog a filmben, a magyar felirat. A viszonylag kis betűk és a világos háttér előtt nehezen olvashatók a fehér magyar betűk, így jól tesszük ha most a vászonhoz közel ülünk le a moziban.

7/10 pont

Az osztály (Entre les murs), 128 perc
rendező: Laurent Cantet
operatőr: Pierre Milon