A Pécsváradi Várbaráti Kör szervez konferenciát és kiállítást Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa felvezető évének programjaként, A pécsváradi apátság szerepe a pécsi egyházmegye létrejöttében címmel, mellyel a pécsi püspökség megalapításának 1000 éves évfordulója előtt tisztelegnek augusztus 14-én, Pécsvárad búcsújának előestéjén.

A konferencia előadói a pécsi püspökség 1000 évvel ezelőtti megalapításának korát és a pécsváradi apátságnak abban betöltött szerepét, az időszak pécsváradi eseményeit idézik fel:

• Csóka Gáspár OSB a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárának igazgatója: A korai bencés alapítások és Pécsvárad szerepe a magyar kereszténységben
• Dr. Font Márta történész, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem oktatási és tudományos rektor-helyettese: A monostor szerepe Pécsvárad város kialakulásában
• Dr. Kőfalvi Tamás történész, a Szegedi Tudományegyetem docense, tanszékvezető-helyettes: A pécsváradi monostor korai történetének írott forrásai
• Dr. Kiss Gergely egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem: A pécsváradi alapítólevél létrejötte és a 12-13. századi jogbiztosító törekvései
• Gállos Orsolya a Pécsváradi Várbaráti Kör elnöke: A pécsváradi apátság és a pécsi püspökség kapcsolatai
• Bodó Balázs régész, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest: A pécsváradi vár kutatásának régészeti eredményei

Az előadásokkal a Vasas-hegy tövi bencés monostornak a magyar állam korai szakaszában teljesített küldetésére szeretnék ráirányítani a figyelmet. Bemutatják a pécsi püspökség tőszomszédságában egykor virágzó másik korabeli egyházi központ, a pécsváradi bencés szerzetesközösség misszióját a térítések korában.

A kiállításon Bodó Balázs régész és Szőke Balázs mutatják be, milyen lehetett valaha a monumentális épületegyüttes, és annak egyes részletei, például a monostor ma is látható kápolnája. Bástyák, lakótorony, templomok kelnek életre a rekonstrukciókból, s ezzel képet alkothatunk Magyarország virágzásáról is az államalapítástól a török bejöveteléig.

Különleges látványt örökítenek meg a Civertan légi felvételei, László János alkotásai valamint az MTI-nek a várról a feltárások előtt, 1962-ben készített légifotói. A kiállítást Csizmadia László grafikusművész kivitelezésében a Pécsváradi Várbaráti Kör rendezi.

Az eseményt az ezeréves helyszínen, a pécsváradi várban rendezik. Ez a 2009. évi Szent István Napok központi rendezvénye, melynek keretében a „Pécsváradi Várbaráti Kör plakettjét” is átadják. A kiállítás a konferencia után is látogatható marad a nagyközönség számára.

A várról általában:
A pécsváradi vár, az István Király Szálló, a múzeum új működtetőjének és a város összefogásának köszönhetően sok látogatót fogad ezen a nyáron. A vendég kellemes teraszon élvezheti a történelmi atmoszférát a híresen jó olasz kávé kíséretében.
Az épületegyüttes már messziről érzékelteti az egykori, tekintélyt parancsoló egyházközpontot. A vármúzeum és a most megnyíló kiállítás európai rangú szellemi központról ad hírt a kései utódoknak. Itt találjuk a Géza és István korából való kápolnát, a várudvaron Borsos Miklós István király-szobra idézi az államalapítót. A „szakállszárítóról” kitárul előttünk a Zengő lábánál elterülő szelíd pannon táj, amely a monostor birtokait képezte.
Pécsvárad első apátja Asztrik, Szent István diplomatája: ez volt a szálláshelye, mialatt Rómában kieszközölte uralkodónk számára a koronát.
István király művében, a déli országrész állami és egyházszervezési munkájában kiemelkedő szerepet játszottak a pécsváradi bencés apátság szerzetesei.