5 érdekesség a ritmikus gimnasztikáról.

Három jelző, amelyek elsőként eszünkbe jutnak, ha a ritmikus gimnasztika gyakorlatokat kísérjük figyelemmel. A balett és gimnasztikai elemeket ötvöző sportág káprázatos látvány kíséretében mozgatja meg a sportoló minden porcikáját. Bár eredete egészen az ókori Egyiptomig vezethető vissza, a versenysportok között kevesebb mint száz éve van jelen, történetében pedig számos érdekesség bújik meg, amelyből most ismertetünk is néhányat.

Az RG név eredete
Először modern gimnasztikaként, művészi tornaként, majd ritmikus sportgimnasztikaként nevezték, jelenleg használatos hivatalos megnevezése a ritmikus gimnasztika. A sportág moderálása és mindennemű szabályozása a Federation Internationale de Gymnastique (FIG) fennhatósága alá tartozik. A 60-as, 70-es években nagyobb hangsúlyt kapott a program művészi tartalma, míg a 2000-es években megjelent a nehezebben kivitelezhető mozdulatok alkalmazása, amelyek nagyobb rizikót és figyelmet igényeltek és ezzel nyomatékosabbá tették a program technikai részéért járó pontszámokat.
Először Budapesten
Hazánknak fontos szerep jutott a sportág történetében, ugyanis az első ritmikus gimnasztika világbajnokságot 1963-ban Budapesten tartották. Ekkor még csak egyéni számban lehetett indulni, majd 1967-től már csapatok is nevezhettek. 1978-ban Spanyolország szervezte az első Európa-bajnokságot, 1984-ben pedig olimpiai versenyszámmá vált, ahol a kanadai Lori Fung nyert programjával. 2017-ben Budapest ismét fontos szerephez jut: május 19-21 között hazánk rendezi az RG EB-t.
Versenyruházatra vonatkozó szabályok
A precíz mozdulatok és a pontos gyakorlat mellett a versenyzőknek tetőtől talpig meg kell felelniük a versenyszabályzatnak, amely előírja, hogy milyen lehet a versenyruha. A tornászok ruhájának testre simulónak kell lennie, hogy a bírók számára minden mozdulat jól kivehető legyen. A dressz lehet hosszú ujjú vagy ujjatlan, de a vékony pántos ruha nem megengedett. A nyakkivágás a szegycsont közepéig érhet, a ruha szoknya része pedig maximum a medence vonaláig. Ha a ruha bármelyik szabványnak nem felel meg, a bírók 0.30 pontot vonnak le, így a lányok tervezéskor a dressz színében, anyagában és a zenével, gyakorlattal való harmóniában élhetik ki kreativitásukat.
A sportág legje
A ritmikus gimnasztika koronázatlan királynője és a sportág eddigi legeredményesebb versenyzője Jevgenyija Kanajeva. Az orosz sportoló tizenhétszeres világ- és tizenháromszoros Európa-bajnok, aki a londoni olimpián írt sporttörténelmet. Jevgenyijának sikerült az, ami előtte senkinek: megvédte olimpiai bajnoki címét, így kétszeres olimpiai bajnokként búcsúzhatott a sportágtól. Az új pontrendszer bevezetése óta pedig a mai napig ő az egyetlen, akinek a bírák tökéletesre – 30.000 pontosra – értékelték bemutatott gyakorlatát.
Élet az RG után
Médiaszemélyiség, író, politikus, akikről nem gondolnánk, hogy valaha a ritmikus gimnasztika sportágban jeleskedtek. Az 1996-os nyári olimpián elsőként megrendezett RG csapatszámban diadalmaskodó spanyolok versenyzője, Estela Giménez sportkarrierje végeztével műsorvezetőként helyezkedett el egy spanyol TV-nél. Yanina Batyrchina, többszörös Európa- és olimpiai bajnok orosz tornász író lett, és kiadott egy könyvet „Become Yourself” címmel, megváltoztatva ezzel számos ember életét. Alina Kabaeva orosz tornász egy olimpiai, 14 világbajnoki és 25 európa-bajnoki címmel a háta mögött a politika felé vette az irányt, és 2007-2014 között az orosz parlament képviselőjeként dolgozott.