2018. november 15. - csütörtök

Frenák Pál Társulat: FIÚK

Kinyomtatom...
Jegyár: 
2200 Ft, 1700 Ft (diák)
Időpont: 
2010. január 7. 20:00 - 2010. január 9. 20:00

A FIÚK Frenák Pál a nemek szerepét és azok viszonyrendszerét vizsgáló trilógiájának első és legnépszerűbb darabja. 2006-ban elnyerte a Lábán Rudolf-díjat, 2008-ban a Duna Televízió filmet készített belőle. 2010-ben pedig kicsit másképp, másokkal születik újjá a Trafóban.

A FIÚK különös tükröt tart elénk. Túl azon, hogy megmutatja a férfi test szépségét, közelről tanulmányozhatjuk a férfiúi természet alaptípusait: így látjuk például a Macsót, a Nárciszt és a Herkulest. Frenák váltakozva jeleníti meg a gyűlöletet, az ostoba követelőzést és a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatok reménytelensége. A férfi szexualitást különböző nézőpontokból vizsgálja, eredetét, a tudattalanban rejlő forrásait kutatja. A FIÚK térben is érzékelhető alászállás a személyiség gyökereihez, az ösztönök világába. Kegyetlenül érzéki, költőien könyörtelen.

A 2004-es koreográfia felújításához az idén tízéves Frenák Pál Társulat – Holoda Péter és Major László személyében – két fiatal tehetséggel bővült, akik számára óriási kihívást jelent a részvétel ebben a nagysikerű darabban. Mellettük további három már jól ismert, kiváló táncost láthatunk a színpadon.

„A Fiúk nyers, kemény, dinamikus. Az 1998-as Vadócok (Sauvagerie) óta nem hittük már, hogy táncszínházban lehet még kötéllel és felfüggesztéssel többet mondani. A fiúkban felfüggesztett három kötél nem egyszerűen a vertikalitást jelenti, hanem sokkal inkább a mi terünk kiterjesztését, ami bár látszólag egy másik dimenziót nyit, mégis véges, mégiscsak a mi terünk. Frenák táncosai oly otthonossággal mozognak e térben, mintha természetes közegük volna. Testük része lesz a kötél. De túlzó leegyszerűsítés lenne a köteleket puszta fallikus szimbólumnak tekinteni. A kötél birtoklása és uralása a tér kiterjesztésének végsőkig menő kalandja, amelyet az erő és ügyesség tesz lehetővé a táncosok számára. Mivel ebben a térben mindent megtehetnek, potenciájuk teljes. A képességek birtoklása (potentia) gyorsan felveti a hatalom (potestas) kérdését. A fiúk fontos kérdése ez; és hogy mennyire ennek próbálgatásáról szól ez a darab, mi sem mutatja szebben, mint a kutyaugatással kísért gyönyörű, vad jelenet. A férfi hatalom azonban nem választható le sem a szexusról, sem pedig a nárcisztikus önszeretetről. Ez utóbbi gazdag metaforájává válik a darab színpadképét mindvégig meghatározó fehér ajtó, ahonnan a szereplők előjönnek, és aminek biztonságába újra és újra visszatérnek.” (Varga Mátyás: Testek a testünkből, Balkon)

„A Fiúk tisztasága újra előtérbe állítja a már-már elvesztett mozdulatot, miközben megtartja az olyannyira erős képben gondolkodást. A test és a kép közötti feszültség ebben a darabban harmonikusan úgy marad fenn, hogy megszűnik feszültség lenni, mert a (férfi)testek oly mértékben esztétizálódnak, hogy maguk válnak képekké. Ez a túlesztétizáltság azonban nem teszi giccsessé a látványt, ellenkezőleg: éppenséggel így őrződik meg a testek bizonyos esszenciája, mely csak így, képként lehetséges.” (Mestyán Ádám: Kegyetlen tánc, Színház)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

jelenet

Könnyed vígjáték, Szurdi Miklós rendezésében.

Kodák Anna és Zsilák Olivér

Összművészeti gálaest New Yorkban.

Hegedűs D. Géza köszönti Galambos Erzsit

Pénteken, október 26-án ünnepelte a József Attila Színház társulata Galambos Erzsit, aki épp hetven éve lépett a világot jelentő deszkákra.