Glenn Brown művészetének eddigi legteljesebb válogatását mutatja be a Ludwig Múzeum kiállítása, mely a TATE Liverpoollal és a torinói Fondazione Sandretto Re Rebaudengo-val együttműködésben jött létre.

Glenn Brown (Hexam, 1966), a fiatal brit festő-generáció egyik legnevesebb alakja a festészetet mint témát állítja vizsgálódásának középpontjába. A művészettörténet ismert és kevésbé ismert alkotásait vagy a populáris kultúra képeit reprodukálja nagyméretű festményein. Korokat, stílusokat kever, virtuóz technikával, pasztózus ecsetvonás-effekttel állít elő tükörsima felületű képeket, egyszerre utalva a művészettörténet nagy alkotásainak kanonizált voltára és az egyedi műalkotások és reprodukcióik összetett viszonyára.

A mesterségbeli tudást szembeállítja a modern digitális képalkotási eljárásokkal. Aprólékos kézimunkával megfestett vásznai akár hatalmasra nagyított reprodukcióknak is tűnhetnek. Brown az eredetiség mindenható voltát is megkérdőjelezi: Rembrandt, Fragonard vagy Dalí műveit másolja; ez utóbbi miatt a Dalí alapítvány be is perelte a Turner-díjra jelölt festőt. Festészettörténeti idézeteivel olyan határterületeket is érint, mint a giccs vagy a science-fiction, ugyanakkor ironikusan kezeli a posztmodern látásmódot, mely az ilyen jellegű alkotásokat beemelte a magas művészet témái közé.