2010. május 6-án, csütörtökön 17 órakor L. Simon László író, szerkesztő nyitja meg Kókay Krisztina képzőművész kiállítását a Budapest Kiállítóteremben.

„Kókay Krisztina grafikáit ugyanaz a páraszerű lehelet-finomság jellemzi, mint textiljeit (…) Minden lap gondosan megtervezettnek látszik. Az üres és a telirajzolt foltok aránya, formája tökéletes. Pedig szó sincs tervezésről, tudatos komponálásról. Ahogy a sűrűn sorakozó vonalkák távolsága nincs kimérve, úgy a rajz sincs megtervezve. Így rajzolni csak teljesen ellazult, fél-öntudatlan állapotban lehet. (…) Csak, ha az értelem szunnyad vagy kikapcsol, s átengedi magát a kéznek, a kéz pedig rábízza magát az ösztönre és a lélekre, és a már ösztönné vált élettapasztalatra, régi tudásra, esztétikai műveltségre. Egyik vonal kívánja a másikat. A vonalkázás szépség irányította ritmusa, a már kialakult felület adja meg a további vonalkák irányát. És szól a művésznek, hogy mikor hagyja abba a munkát. Sokszor érthetetlenül, de éppen a megfelelő ponton. Csak ihletetten lehet így rajzolni. Ihlet és szorgalom: ez Kókay Krisztina művészetének a kulcsa, a többi titok.” - Somogyi Győző