2017. október 23. - hétfő

Gerber Pál: Ami lehúz és ami felemel

Kinyomtatom...
Helyszín: 
Viltin Galéria
Időpont: 
2011. október 19 - 2011. november 26

„Becsvágy a halála a gondolkodásnak” –mondja Wittgenstein. Gerber Pál kisméretű falapokra festett traktátusai egyikével kapcsolatban megjegyzi: „rózsaszín nyakkendőt sem viselnék” a képen egy lezárt bőröndöt látunk, amelyből kikandikál egy rózsaszín nyakkendő, a mű címe: Becsvágy.

Ez a summás kijelentés jól jellemzi a művész legújabb - a Ludwig Múzeumban megrendezet tavalyi életmű kiállítását követő - egyéni tárlatának anyagát, ahol a rá jellemző módon objektek, festmények, fotóidézetek és szövegművek bevonásával rendet rak a művészet körül. Azaz továbbgondolja és aktualizálja azt a magyar neoavantgárdra is jellemző művészeti alapgondolatot, koncepciót, miszerint: „megmutatható-e a kimondhatatlan?”. Gerber mindezt felszabadultan, a lét elviselhető könnyűségével teszi, fenyőfából készült sematizált seprűvel söpör a művészet jelszerű oltára körül. A mégoly komoly kérdésekre is megfogalmazott játékos, ironikus válaszaival értekezik a művészet jelenkori helyzete fölött. Kiállításán nagy figyelmet szentel a falakon megjelenő, értelmezést segítő verbális jelzések, címek vizuális nyelvvé formálására, mondhatni mérlegre helyezi a szó és a kép súlyát. Bevallása szerint a művészet sajátja, hogy olykor lehúz, máskor katartikus magasságba felemel.

Gerber Pál munkássága a nyolcvanas évek elején indult, de a hetvenes évek Magyarországában, valamint a késő-posztmodern európai kultúrában gyökerezik. Az alapvetően vidám, elégedett művész humorral és iróniával átitatott sajátos művészeti nyelvet hozott létre. Kiállításait egy egységes gondolati és képi installációként kezeli, gyakran használja a táblakép síkját verbális közlésre. Ezen „szövegművek” aforizmaként meghatározzák befogadásuk útját. Ezek mellett szerepelteti hagyományos technikával készült figurális festményeit, rajzait. Oldott, de rendkívül biztos kezű, lecsupaszított, tárgyiasult megjelenésükkel - legyenek akár színnel festettek, de monokrómok vagy fekete-fehérek - mindig valamely fogalmi közlés eszközei. Gerber Pál művészete „morális”, még ha ezen kifejezés oly képtelenül is hangzik. A különböző művészeti médiumok bevonásával dolgozó alkotót az ember és a művész hétköznapi létezésének „útja” foglalkoztatja. A nyolcvanas évek színes újfestészetét is a saját nyelvére formálta és egy monokróm asszociatív, szimbolikus, a formákra és jelentésükre koncentráló önálló festészetet hozott létre. Festészete olykor szakrális, de nem keresztény. Buddhista és hindu kultúrával megtermékenyített, de nem kötelezi el magát egyik keleti vallás mellett sem. Politikai, de nem politikus. Gerber Pál egyszerűen csak a vizuális művészet eszközeivel bölcsen moralizál.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

logó

4 kontinens kiállítói Budapesten a Millenárison.

plakát

Újra jelentkezik a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Textúra elnevezésű előadássorozata.