Csak jöttek, csak jöttek az e-mailek a könyvkiadók idei újdonságairól. Én meg vártam, vártam. Hogy mire? 83 kiadó 333 (avagy 335) könyvet jelentetett meg ez alkalomból - sok vagy kevés? Nézőpont kérdése.

Lehet, hogy egy ország szempontjából kevés, illetve azt biztosan tudjuk, hogy a tavalyi megjelentetéshez képest kevesebb, de egy embernek azért sok az a 333 db könyv is. Beszélni róluk csak úgy általánosságban lehet, de itt elsősorban nem is egy-egy könyv a lényeg, hanem maga a rendezvény. Másodsorban persze a könyv, az az egy-két könyv a lényeg, ami konkrétan nekem (neked, neki stb.) tetszik, s amit (remélik a könyvkiadók) meg is fogok (fogsz, fog stb.) venni.

Az idei könyvünnep fő helyszíne a budapesti Vörösmarty tér: méltó keret és praktikusság szempontjából is jó, mivel könnyen megközelíthető: Budapest közlekedési csomópontjához közel, a turisták kedvenc helye és még sorolhatnám.

Ehhez már nem sok kell, mondjuk jó idő, aztán hajlandóság az ottlevésre.

Így aztán felvértezve magam, beleolvastam a programba, hogy legyen egy áttekintő képem az egészről. Szerintem ez nagyon fontos, az áttekintő kép. Ezenkívül praktikus, ha éppen szerzőt, művet netán dedikálási időpontot keresek, illetve a programokra vagyok kíváncsi. Ez nemcsak a felnőtteknek szóló rendezvény – hiszen a 11. Gyermekkönyv napokat is jelenti. Ezért családi programot is lehet belőle kihozni, mert a kisebbek számára is van könyv és van program.

Mi jó ebben a Könyvhétben? Én azt mondanám el, hogy nekem mi volt a jó – mondhatom múlt időben, mert csütörtökön sétáltam végig a pavilonokat. Nekem jó volt, hogy még nem voltak sokan, így aztán kedvemre nézelődhettem. A kitett asztalok mellet, a székek között még találtam szabad helyet, s nem voltam rest sorba böngészni a kiadványokat. Belelapozni és beleolvasni. Magánembereként azt mondanám, hogy sok könyv még akkor se kellene, ha utánam dobnák – de mielőtt ezt félre értelmeznék gyorsan leszögezem: mert engem nem érdekel azért, nem pedig a kiadvány színvonalára utalok ezzel a kijelentésemmel. Sok könyvet azonban szívesen elolvasnék – hogy azt most meg kellene-e vennem vagy nem, már zsebbe vágó kérdés, erről ne beszéljünk. Egy könyvolvasó számára a választék is érdekes: melyik szerzőt adták ki, milyen témákkal, műfajokkal lehet találkozni – ez is a mai magyar jelenünk tükre. Mivel határokon túli magyar kiadókkal is találkozhatunk, érdekes, érdemes összevetni az általuk kitett könyveket, a honi könyvekkel.

A csak vásárolj, csak vásárolj – üzenet mindenhonnan árad felénk - ez a könyvkiadók üzeneteire is vonatkozik, hiszen akkor miből élnének meg? – kérdezik.
De most ez az alkalom éppen arra jó, hogy körbenézhetsz, mit érdemes megvenni és nem kell döntened. Bár az is igaz, hogy jelentős kedvezményeket adnak most a könyvvásárlások alkalmával – de ne aggódj, később is ott lesznek a kiadványok a könyvesboltok polcain, s lehet, hogy drágábban kicsit, de az sem biztos.
Persze, ezt csak Neked mondom és írom Kedves Érdeklődő, Könyvszerető és Könyvolvasó. Isten ments, hogy a kiadók és szervezők fülébe jusson, hogy én, ha nem is lebeszélni akarlak a vásárlásról, de nem is buzdítalak rá mindenáron.

Mivel másabb most a könyvek között válogatni, mint a legnagyobb könyváruházakban? Menj el és döntsd el!
Hallgass koncertet, dedikáltass könyvet, nézz körül – és talán azon is elelmélkedel:
„Ment-e a könyvek által a világ elébb?”