A 100 éve született Darvas Ivánra és Makk Károlyra emlékeznek az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon első közös filmjük, az 1954-ben bemutatott Liliomfi felújítottváltozatának kópia premierjével. A Szigligeti Ede művéből született adaptáció máig a magyar filmtörténet egyik legszínesebb legkönnyedebb vígjátékának számít, amit több mint 6,5 millióan néztek meg a hazai mozikban és bő 70 év után sem vesztett semmit a népszerűségéből.
©Kántor Péter Köztünk maradjon című kötetéről beszélget Károlyi Csaba, beszélgetőtársai: Bárány Tibor, Deczki Sarolta és Kálmán C. György.
Kántor Péter új verseskötete megrendítően személyes könyv. Ez a megmentett személyesség mindig is jellemezte Kántor költészetét, a Köztünk maradjon nagy verseiben pedig intenzívebb, mint valaha.
A könyv legerősebb ciklusát azok a hosszúversek alkotják, melyekben „a dolgok neheze” kerül előtérbe, az anya elvesztése, a folyamatosan íródó vers, a „Megtanulni élni” muszáj-lehetetlensége. Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. Emellett – és e közben – megszólal a közügyek iránt is érzékeny Kántor, hogy politikai-történelmi kérdésekben is költői választ, azaz emlékezetes verseket adjon. Ha még ehhez hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit, elégikus dalait, filozofikus költeményeit, az Eszméletet megidéző Vízjelek darabjait, nyugodtan állíthatjuk, hogy a Köztünk maradjon az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy költészet újabb tetőpontja.