2017. október 23. - hétfő

Uránia Filmnapok a montázs jegyében

Kinyomtatom...
Időpont: 
2017. február 1 - 2017. február 5
plakát

Negyedik alkalommal jelentkezik az Uránia Nemzeti Filmszínház tematikus filmszemléje.

Február 1. és 5. között a montázs fogalmán keresztül tárja elénk a filmművészet formagazdagságát. A közel húsz vetítésből álló program bővelkedik a történeti ritkaságokban, köztük olyanokban, mint a magyar játékfilm-gyűjtemény legrégibb darabja, a 1912-es Keserű szerelem, vagy a Szállnak a darvak rendezőjének dobozba zárt Kuba-filmje, az Én, Kuba. A kínálat premierekkel, előadásokkal és élőzenei műsorral egészül ki.

A filmtörténet hajnalán még nem létezett montázs. A felvételek összeillesztése a 20. század első évtizedeiben – a filmhossz növekedésével – vált előbb kihívássá, majd mesterséggé, amelynek fogásai, szabályai idestova 100 éve meghatározzák nemcsak a filmvágás, de a filmkészítés egész folyamatát. Mibenléte azóta is foglalkoztatja az esztétákat, a filmtudósokat és filmkészítőket, sokan a filmművészet lényegét, a legsajátosabb filmes kifejezőeszközt látják benne.
Mégis, talán ez az a filmes kategória, amely a legtöbb titkot rejti, hiszen a montázs nem a filmképen belül, hanem a képek kapcsolódásával keletkezik; csak a képek „között”, a képváltások jelentéseket sugalló folyamatában tetten érhető. Ráadásul a montázs az esetek többségében láthatatlanságra törekszik, úgy próbálja elénk tárni a világot, ahogyan azt érzékeljük: a felvett valóságdarabkák észrevétlenül olvadnak egymásba a szemünk előtt. Mintha nem is külön beállításokból – más-más nézőpontból és távolságról felvett részletekből – „szerelték” volna össze őket az alkotók (a francia montage szó jelentése értelmében).

Az Uránia montázs-összeállítása a korai némafilmektől a kortárs alkotásokig ível, és minden vetítéssel a montázs valamely sajátosságára, például feszültségteremtő, ritmizáló, meggyőző képességére hívja fel a figyelmet.

A február 1-jei nyitónap három vetítése keretbe helyezi a program egészét: a játékfilmes montázsnormák formálódásának időszakát egy némafilmes vetítés idézi meg 17 órától: a Vorrei morir és a Keserű szerelem című filmeket Darvas Ferenc kíséri zongorán. 18:45-től a szerelmes filmek esszenciája, Pálfi György és alkotótársai filmtörténeti klasszikusokból összeállított Final Cutja látható, amely a montázselvek univerzalitására hívja fel a figyelmet. A ritkán vetített, regisztrációval látogatható alkotás kísérőfilmjeként az első valaha volt mozielőadás Lumière-tekercsei kerülnek vászonra, ami nemcsak a filmművészet, de az Uránia 120 éves születésnapjára is emlékeztet. A napot 20:45-től Kardos Sándor két, a klasszikus montázs lehetőségein túllépő, különleges kamerákkal rögzített filmje (Résfilm, Átváltozás) zárja.

Február 2-án, csütörtökön magyar alkotásokkal folytatódik a program: 16 órától a száz éve született Fábri Zoltán feledhetetlen alkotása, a Körhinta látható 35 mm-es kópiáról, amely – Törőcsik Mari és Soós Imre kettősével – a szerelmes montázs klasszikusa. A 17:45-kor kezdődő vetítés témája a meggyőzés, illetve a manipuláció: két filmje (Így történt, Magyarország lángokban) azonos felvételek felhasználásával, de ellenkező értelmezésben mutatja be az 1956-os forradalom eseményeit. A filmeket kópiáról vetítjük, a vetítés előtt Varga Balázs filmtörténész mond bevezetőt. A csütörtököt 19:45-től Sergio Leone italo-westernjének rendezői, digitálisan felújított változata zárja, amely a premier plánok és a totálképek kontrasztjára épülő szekvenciáival fokozza végtelenségig a feszültséget.

Február 3-án, pénteken két szovjet film kerül vászonra. Az elsőt vélhetően mindenki ismeri: a Patyomkin páncélos a filmtörténetben megannyiszor idézett ogyesszai lépcsőjelenet és a szerző személye, a montázs legnagyobb teoretikusa, Szergej M. Eizenstein miatt is megkerülhetetlen. A vetítés előtt Forgács Iván filmtörténész tart bevezetőt. Az este egy idehaza alig ismert, hiszen sokáig dobozba zárt alkotással folytatódik. Mihail Kalatozov (Szállnak a darvak) 1963-ban forgatta le az új hullám egyik legizgalmasabb kompozícióját: a kubai forradalmat filmre álmodó Én, Kuba (Soy Cuba) a fantasztikus kézi kamerás felvételek révén, de a történelem lenyomataként is feledhetetlen élmény. Ezúttal felújított digitális kópián vetítjük, angol felirattal, magyar hangalámondással. A péntek este koncerttel zárul: Akosh S. (Szelevényi Ákos) és zenésztársai, valamint Závada Péter költő A zene szava című estje a kortárs költészet és a kortárs szabad zene közti lehetséges kapcsolódási pontokat keresi az improvizáción keresztül.

A hétvége további tíz vetítést és újabb előadásokat tartogat. Montázsritmus címen klasszikus magyar filmetűdökből láthatunk válogatást 4-én, szombaton 10:30-tól, a filmekről Gelencsér Gábor filmesztéta beszél. A Montázséhség című, kortárs osztrák és magyar avantgárd filmeket bemutató válogatást Lichter Péter filmrendező válogatta és vezeti be 16 órától. A filmek egy része először látható Magyarországon. A szombati nap egészestés filmjei között olyan klasszikusok szerepelnek, mint Jancsó Miklós Sirokkója, amely mindössze 11 beállításból áll, és az Oscar-díjas Saul fia, amely most a hangmontázs különlegessége miatt került a válogatásba. Mindkettő 35 mm-es kópiáról kerül vászonra. Levetítjük továbbá (digitálisan felújítva, eredeti nyelven, magyar felirattal) Vera Chytilová új hullámos, máig provokatív filmjét, a Százszorszépeket, amely montázs és kollázs ötvözésével játszik. Szintén az 1966-os év gyümölcse Ingmar Bergman Personája, amely a Svéd Filmintézet felújított kópiáján, eredeti nyelven, angol felirattal érkezik Budapestre. Margitházi Beja filmtörténész az arc és a montázs kapcsolatát vizsgálja bevezetőjében.

A februári 5-i, vasárnapi programot egy animációs film, Kovásznai György Habfürdője nyitja 10:30-kor, Varga Zoltán filmtörténész az animáció és a montázs kapcsolatáról beszél a film előtt. A 12:30-kor kezdődő vetítésblokkban két irodalmi szövegre épülő film szerepel: Enyedi Ildikó Téli hadjáratát Füst Milán, Szemző Tibor Láthatatlan történetét pedig Hamvas Béla írásra ihlette. Nem maradhat ki a válogatásból Makk Károly Szerelem című filmje: montázsszekvenciái segítségével a felszínen zajló történet mögé nézhetünk: a lelkek mélyére – avagy a szellem magasába.

Az ötnapos programot egy premier előtti vetítés zárja. 5-én este 19:30-tól a Festői korszakok – Gánóczy Mária festő és filmes élete, Forgács Péter legújabb filmje látható. A nemzetközileg is elismert filmrendező, médiaművész munkája egy kétszáz éven átívelő utazás a magyar múltba és annak összetett, összefonódó művészet- és létvonulataiba. A Forgács-alkotásokra jellemző személyes és történeti rétegzettség a legkülönbözőbb filmnyelvi eszközökkel és textúrákkal jelenik meg: festmények, fakult fotók, 8 mm-es filmfelvételek, híradórészletek, írott dokumentumok és rádió-archívok, valamint napjainkban készült interjúfelvételek váltakoznak. A film a műalkotásokat, a családi dokumentumokat, a korszakok jellegzetességeit és ikonikus fordulatait összeszövő intim és egyben nagyszabású családi saga.

A Filmnapok vetítéseire a jegyelővétel elindult, a jegyár 1400 forint, kedvezménnyel – diákok, nyugdíjasok és pedagógusok, valamint az egyszerre legalább öt jegyet váltók számára – 1000 forint. Az 5 jegyes kedvezmény online vásárláskor is, a többi csak a pénztárban érvényesíthető. A nyitó előadásra regisztrálni az Uránia weboldalán lehet.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Vetítéssorozat Michael Haneke filmjeiből (október 27–29.).

plakát

Dzsungel: ausztrál-kolumbiai koprodukcióban készült film.

logo

Meghökkentő helyszínek, rendhagyó kísérletek, kihagyhatatlan programok a Fesztivál utolsó négy napján is, szerte a városban!