Ádventnek vagy adventnek is mondott időszak a keresztény egyházi év kezdete, amelyről valamikor éjféli harangszóval emlékeztek meg.

A Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Ez a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja.

Ordason a fiúk vesszőből font korbáccsal járták a lányos házakat, „megsuprikálták” a lányokat és mondták:
„Egészséges légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová hívnak,
Friss légy!”
Színes szalagot kaptak ezért, amelyet a korbácsukra kötöttek.

Érdekes Dr. Bálint Sándor írása,  amit a karácsonyi életfáról, termőágról ír, amelyek állításának szokását szorította ki a karácsonyfa úgy, hogy a hozzákapcsolódó hiedelmek továbbélését lehet megfigyelni.

Emlékszünk a karácsonyi gyerekdalra: Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom? Wagner Csillától (gyoriszalon.hu) olvastam az alábbit:

A karácsony szó eredete szláv lehetett. Egyes magyarázatok szerint korciti - fordul, lép szó avagy a korcsun" - "lépő, átlépő" szóból származik.