Március 14-től érkezik a mozikba az osztrák-luxemburgi koprodukcióban készült életrajzi dráma.

A film a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, a tragikusan fiatalon elhunyt Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá. „Az erotikus műalkotások egyben szakrálisak is” - írta egy levelében az aktfestészetet forradalmasító Schiele, aki rövid pályafutása során sokat küzdött kora prűd közvéleményével. A mindössze 28 évesen elhunyt művész provokatív munkáinak fő témái az erotika és a halál voltak. Ez részben annak is köszönhető, hogy 15 évesen elvesztette édesapját, akihez nagyon közel állt. A családi tragédiát tetézte az első világháború előtti vészterhes időszak reményvesztett hangulata, Schiele művészete így különös lenyomata lett kamaszkori gyötrelmeinek és gyászának, identitáskeresésének és a másik nemhez fűződő szenvedélyes kapcsolatának. Apja halála után nagybátyjához került, aki felismerte festői zsenialitását. Az ő támogatásával került be alig tizenhét évesen a bécsi Művészeti Akadémia hallgatói közé, azonban a hagyományos, szigorú oktatás, az antik művészet és a klasszikus beállítású modellek festése nem sok hatással volt rá. Annál nagyobb benyomást tett rá a szecesszió, különösen Gustav Klimt munkássága, aki később mentora is lett.

Schiele öntörvényű, expresszív vonalai és szexuálisan túlfűtött, naturális ábrázolásmódja sokkolóan hatott a századforduló utáni Bécsre. Képeit komoly botrányok övezték, sokan úgy gondolták, hogy Schiele radikális művei ronthatják a város társadalmi megítélését, ám érzékenyebb és fogékonyabb kortársai, köztük Klimt felismerték kivételes tehetségét. 1909-ben, tizenkilenc évesen már olyan nagyságok művei mellett szerepeltek képei egy nemzetközi képzőművészeti szemlén, mint Gauguin, Matisse, Van Gogh, Munch és Oskar Kokoschka. Schiele az 1910-es években a Bécstől nem messze fekvő Neulengbachban dolgozott. Ekkoriban készítette leginkább megbotránkoztató képeit, modelljei általában fiatal nők vagy lányok voltak. 1912-ben a Schiele műtermébe belépő helyi rendőr egy ilyen aktképét látva azonnal feljelentette a művészt a közerkölcs megsértése és kiskorú megrontása vádjával, s a festőnek 24 napot börtönben kellett töltenie. A vádakat végül ejtették, de számos aktképét megsemmisítették. Schiele az ellene folyó perben harcosan kiállt a szabad művészet mellett, a börtönben is folyamatosan festett.

Ahogy életében, úgy a róla készült filmben is több női karakternek kiemelt szerepe van, akik nagy hatással voltak a munkásságára. Első múzsája a húga, Gréti volt, akit fiatal lányként számos képen megörökített, és akivel haláláig szoros kapcsolata volt. 1911-ben Bécsben megismerkedett a 17 éves Walburga Neuzillal, azaz Wallyval, aki akkoriban Klimt számára állt modellt. Így kezdődött a románc, amely egész életére kihatott. Wally Schiele modellje, majd szeretője és kétségkívül igazi szerelme volt, akit az elválásuk után készített, az elmúlás fájdalmát bemutató A halál és a lányka című festményével tett halhatatlanná. Viharos és szenvedélyes kapcsolatuk azután ért véget, hogy Schiele 1914 körül megismerkedett a jómódú bécsi középosztálybeli Edith Harms-szal, majd egy évvel később házasságot kötöttek. Néhány nappal később azonban Schielének már katonai szolgálatra kellett mennie, ahonnan csak 1917-ben tért vissza. Az évek során egyre érettebb képeket készítő Schiele 2018-ban már komoly standot kapott a bécsi Szecesszió Kiállításon és ő tervezte az esemény plakátját is. A kiállítás nagy siker volt, Schiele számos megrendelést kapott, azonban ezeket már nem tudta teljesíteni. 1918 októberében hat hónapos terhes felesége meghalt spanyolnáthában, három nappal később pedig Schiele is követte őt. Utolsó ceruzarajza a haldokló asszonyt ábrázolja.

A mindössze 28 évet megélt festő több mint 2800 alkotást hozott létre, de csak 1918-ban vette meg első alkotását egy múzeum.  Műveit a maga korában pornográfnak bélyegezték, később a nácik degeneráltnak minősítették, a háború utáni Ausztriában pedig nem tartották jelentősnek. Alkotásai ma már csillagászati összegekért kelnek el, Szerelmesek – Önarckép Wallyval című képe rekord áron, közel 8 millió angol fontért (3 milliárd forint) kelt el egy árverésen.

Dieter Berner osztrák-luxemburgi koprodukcióban készült, Egon Schiele – A halál és a lányka című életrajzi filmdrámája március 14-től kerül a hazai mozikba a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett számos további helyszínen, többek között Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Győrben, Szolnokon, Szombathelyen, Jászberényben, Szolnokon és Veszprémben is vetítik. A vetítési helyszínek részletes listája itt olvasható.