Lackfi János: Hinták - a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója

Közönségtalálkozó a szerzővel és az alkotókkal aug. 10-én, a szombati előadás után!

“ Mostanában néha megtorpanok a tükör előtt.

Ismerős a mozdulat, a pillantás , a fejtartás.

Aztán rájövök, hogy az anyámat látom. Úgy merül fel belőlem, ahogy egy úszó alak a víz mélyéről. Először csak egy ablaktalan folt , aztán kibomlik az arc,a váll, a test. Anyám sokat imádkozik.” (Peremartoni Krisztina)

2019. augusztus 10. és 11. 20.00 óra - Zsámbéki Műemlék Rakétabázis

Az elmúlt évek egyik sikerdarabja volt Zsámbékon a Hinták, Galgóczy Judit rendezésében, amely 2019 nyarán két alkalommal ismét színre kerül, augusztus 10-én és 11-én a Zsámbéki Műemlék Rakétabázison. Lackfi János Vilmos-díjas drámáját 2017-ben mutatta be a Zsámbéki Színházi Bázis, Peremartoni Krisztinával és Soltész Bözsével a főszerepekben, Az előadást és alkotóit 2018-ban Mátyás Irén-emlékdíjjal ismerték el. A Hinták című dráma egy zsámbéki idős asszony történetén alapul, és bizonyíték arra, hogy a „valóság sokszor nem valóságszerű”. Lackfi János darabjának éppen az adja a különlegességét, hogy a súlyos, de mindennapos tragédiákat összesűrítő anya-lánya történetet egybeszövi Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájával. A két szálat a hintamotívum, a földhöz kötöttség és a repülni vágyás szimbóluma köti össze. A kétszeresen díjnyertes produkció augusztusi előadásaira a weboldalon és a jegy.hu felületén vásárolhatók jegyek.

„Anya-lánya viszonyról van szó, ez afféle „én is vagyok, te is vagyok” tükörjáték. Épp az azonos nemű, tükörkép-szülőtől akarunk leginkább elszakadni, miközben ő él bennünk a legerősebben. Mély és rendkívül szövevényes kapcsolat ez, a színészek gyönyörűen hozzák ezt a sokféle szintet és indulatot, meg ezt a fajta ellökős-visszarántós játszótéri hintajátékot: „gyere te aranyos, mars innen, te büdös”. Más ez, mint egy “szeretlek is, meg nem is” típusú szerelmi viszony, de közben hasonlít is hozzá.” – mondta Lackfi János egy interjúban (szinhaz.org) - ...(...) nem csak a magunk életét éljük, hanem mindazokét, akik előttünk jártak és kiszólnak a fejünkből, beleélnek az életünkbe. Mint mikor az ember észreveszi, hogy a saját apja, anyja vagy nagyszülője beszél az ő fejéből, robotpilóta-üzemmódban. Sokszor az olvasmányaink, filmélményeink, iskolai tudásunk, utcán elkapott sztorik is úgy épülnek belénk, mint valami megkérdőjelezhetetlen igazság. Attól fogva az “úgy van”, és kész. Mindannyiunk életében más életek motoszkálnak, és néha kinéznek belőlünk. Többek közt erről is szól ez az előadás.(...). A Bázis meg hihetetlen hangulatú helyszín, csak részben zsámbékiak a nézők, egészen különleges atmoszférák tudnak létrejönni.”

A Hinták a lét misztikájáról szól, metafizikus dolgokról beszél. Arról, hogy választhatunk-e a létezés és nem létezés között. Arról, hogy nálunk van-e döntés. Arról, hogy van-e jogunk dönteni. (Galgóczy Judit, rendező)

„Lackfi János Hinták című drámája nem csupán egy anya-lány kapcsolatban röpít fel és merít alá a sebeket és reményeket hordozó szeretet végleteinek ábrázolásával. Anya és lánya maga is láthatatlan láncon függ, amely hol fölrántja őket az égi teljesség ígéretébe vagy a repülés szabadságába, hol visszahúzza őket a félelem, az aggodalom vagy a fizikai törékenység kötelével.

Galgóczy Judit rendező láthatatlan szelídséggel és finom utalásokkal keretezi Peremartoni Krisztina és Soltész Bözse szemérmetlenül hiteles alakítását, amely olyan közelségbe hozta a történetet, hogy a bemutató utáni este nem tudtam értelmezési távolságba kerülni tőle – a fájdalom száműzte a gondolatot. Másnap aztán kezdtek kirajzolódni a részletek, s velük visszatérni belém a hit, hogy e tragédiákkal körbevett anya-lánya kapcsolatban is rejlenek lehetőségek. A szereplők sorsa a boldogság és üdvösség tengelye között halad, a koordinátarendszerben más-más talentumokkal és életeseményekkel araszolnak előre születéstől halálig (vagy tovább), ahogy mindannyian.

… A Zsámbéki Színházi Bázis előadása nem egy estére szóló időtöltés, mert, ha engedjük, hallhatóvá teszi a saját hintánk nyikorgását is, amelyről személy szerint hiszem, hogy nem egy Mekk Mester tákolta össze – ahogy a darabbeli kerti hintát a nagypapa, ezért érdemes keresni, ki és hogyan mozgatja.” (Szám Kati / Képmás / 2017-05- 15)