Lukács Sándor: „ez a csibész Molnár Ferenc annyira tudott írni!”

Nyári meglepetésként a Fix Tv és az Újnyugat Irodalmi Kör a legnagyobb videómegosztó portálon hozzáférhetővé tette a „Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával” című televíziós műsor első adását, még 2015-ből.

A program színháztörténeti jelentőségű, hiszen a Kossuth-díjas Lukács Sándor, és a Jászai-díjas Ujréti László gyermekkoráról, pályájáról mesél, s mindketten verset is mondanak! A népszerű talk-show, a Törzsasztal első része Lukács Sándor: A kezdetek utcája című versével indul, melyet a Vígszínház művésze maga olvas fel. (A nyitó filmetűdben Miske Emő festőművész alkotásai is láthatóak.) Később Ujréti László Móricz Zsigmond: Reszket a gép című versét mondja el, amellyel éppen a műsorvezetővel közös színházi estjén (József Attila Színház, Legendák nyomában-szalon:  „A tűznek nem szabad kialudni”) aratott nagy sikert.

Lukács Sándor a műsorban a jelenkori, ingerekben túl gazdag világ hatásáról is beszél; arról például, ahogyan a színház reagálni kénytelen a mélyebb tartalmak feldolgozására kevés esélyt adó mindennapokra. Dicséri Molnár Ferencet, aki napjainkban sem számít „poros” szerzőnek. „Ez a csibész Molnár annyira tudott írni, s a helyzeteket, az emberi jellemeket olyan jól ismerte, mi több, késleltetni is annyira tudott, hogy aktuális maradt” – vallja a Játék a kastélyban Vígbéli előadásában Almádyként több mint 200-szor színre lépő Lukács.

Szabó Zoltán Attila törzsasztalánál, amelyen most is szekszárdi Dúzsi-borok sorakoznak, a két művész a futball iránti szenvedélyről, Arthur Millerről, Darvas Ivánról, s az anyaszínházaikhoz fűződő, több évtizedes viszonyukról szintén őszintén beszéltek.

A műsor itt látható.