Kötet bemutató a Magyar Nemzeti Levéltárban.

A kötetet 2019. szeptember 24-én Dr. habil. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár köszöntője után Dr. Bánkuti Gábor egyetemi docens, PTE BTK TTI, és Dr. Gárdonyi Máté tanszékvezető, PPKE mutatja be. A kötet a helyszínen megvásárolható.

Nagy Mihály Zoltán - Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra Ítélve

Márton Áron a Gyulafehérvári (Erdélyi) Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt 1939-től 1980-ig. Csíkszentdomokoson született 1896-ban. Kortársai vélekedése szerint szent életű, karizmatikus, „katedrális méretű személyiség” volt.

1938. december 24-én XI. Piusz pápa nevezte ki gyulafehérvári megyéspüspöknek. 1939. február 12-én Andrea Cassulo apostoli nuncius szentelte püspökké Kolozsvárott. Hosszú püspöksége alatt népe fennmaradásáért, hívei hithűségének megmaradásáért küzdött és szenvedett. A II. bécsi döntés egyházmegyéjét két részre szakította. Áron püspök Dél-Erdélyben, kisebbségi sorban szenvedő hívei között maradt. 1944 májusában a Magyarországhoz csatolt Kolozsvárra érkezve papszentelésre, ünnepi homíliájában felemelte szavát az antiszemitizmus és a zsidók üldözése ellen.

A II. világháború után a romániai kommunista hatalom az istenhit fölszámolására és a nemzeti kisebbségek korlátozására törekedett. Államosították az iskolákat, a görögkatolikus egyházat beolvasztották az ortodox egyházba, a szerzetesrendeket betiltották. Márton Áront 1949. június 21-én letartóztatták, kétéves vizsgálati fogsága alatt Románia több, szigorúságáról hírhedt börtönében is szenvedett. 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben szabadon bocsátották. Visszatért Gyulafehérvárra, egyházmegyéjében újra szabadon végezhette püspöki szolgálatát.

1957-től a hatalom újra korlátozta szabadságát, egészen 1968-ig házi őrizetben tartották. Állandóan lehallgatták, besúgók figyelték minden mozdulatát, mivel a romániai kommunista rezsim államvédelmi hatósága viszonylag korán felismerte, hogy a Márton Áron gyulafehérvári püspök irodájában elrejtett lehallgató készülékek segítségével nyert információk a leghatékonyabb hírszerzési források. A lehallgatási jegyzőkönyvek forrásértéke a történész számára is felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt. E kötet az 1957 és 1960 között született lehallgatási jegyzőkönyveket közli. A jegyzőkönyveket Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu tanulmányai vezetik be, a kutatók munkáját pedig irodalomjegyzék és mutatók segítik.

A kötet az Iskola Alapítvány Kiadó, a Lector Kiadó és a Varadinum Alapítvány Kiadó közös gondozásában, az „1000 év Erdélyben, 100 év Romániában” program keretében jelent meg.