December 12-én érkezett a mozikba A művészet templomai sorozat legújabb része.

Látványos felvételekkel átfogó képet nyújt a világ egyik legnagyobb múzeuma, az Ermitázs történetéről és páratlan gyűjteményéről, valamint a múzeumnak otthont adó Szentpétervár kultúrtörténeti nevezetességeiről. A múzeummal és annak igazgatójával, Mihail Pjotrovszkijjal szoros együttműködésben készült, Ermitázs – A művészet ereje címmel mozikba kerülő film újszerű nézőpontból, átfogó módon idézi fel Szentpétervár és az Ermitázs három évszázadon átívelő történelmét I. Péter orosz cártól és a város megalapításától kezdve a szenvedélyes műgyűjtő Nagy Katalin pompával teli udvarán, I. Sándor Napóleonnal szembeni győzelmén és az 1917-es forradalmon át egészen napjainkig. Bemutatja, hogy miként alakult ki a Nagy Katalin első gyűjteményének otthont adó, Remete-laknak (franciául Hermitage) nevezett épületrészből a világ egyik legnagyobb múzeuma, amelynek 22 kilométernyi folyosóján, félezer termében és leltáraiban több millió művészeti és történelmi kincset őriznek.

A Klimt és Schiele – A szecesszió születése c. filmet is jegyző Michelle Mally rendezésében Toni Servillo, A nagy szépség Európa–filmdíjas sztárja kalauzolja végig a nézőket az évente 3 millió látogatót vonzó múzeum csodálatos épületegyüttesén és csarnokain, bemutatva többek között a Téli Palotát, az Ermitázs Színházat, a Raffaello Loggiát és a hősök arcképcsarnokát a napóleoni háborúk honvédőiről. A múzeumi séta során a falakon látható remekműveken megelevenednek Európa művészetének nagy korszakai Leonardótól Raffaellóig, Van Eyck-től Rubensig, Tizianótól Rembrandtig. A klasszikus festmények mellett a Vezérkar épületének kortárs művészeti szekciójában olyan 20. századi remekművek is megjelennek, mint a Scsukin- és Morozov-kollekció, amely a világ legnagyobb Matisse-gyűjteményét foglalja magába.

A látványos felvételek során a nézők látogatást tehetnek a Sztaraja Derevnya restaurációs és műkincs-leltározó központban is, amely egyedülálló régészeti kincseknek ad otthont. Az Ermitázs falain kívül megannyi történelmi emléket és urbanisztikai különlegességet őrző város tárul fel a nézők előtt - egy hely, ahol kultúra és művészet évszázadok alatt egymásra találhatott. Különleges hajnali, nappali és esti fények mellett feltárulnak Szentpétervár jellegzetes látványosságai is, mint a Nyevszkij sugárút, a Péter–Pál Erőd, a Nagy Pétert ábrázoló „Bronzlovas” vagy a hömpölygő Névára tekintő nemesi rezidenciák.

A film újszerű megközelítésben, átfogó módon mutatja be az Észak Velencéjének is nevezett Szentpétervár gazdag kultúrtörténeti vonatkozásait. A történelmi, művészettörténeti és urbanisztikai nézőpontokon túl Dosztojevszkij, Puskin, Gogol munkásságának felelevenítésével megjelenik a filmben az irodalom és költészet, Csajkovszkij, Prokofjev, Korszakov és Sosztakovics kapcsán a zeneművészet, a Hattyúk tava néhány jelenetén keresztül pedig a klasszikus orosz balettművészet is. A kifejezetten mozivászonra készült alkotásban a kamerahasználatnak és vágásnak köszönhetően szinte megelevenedik a pezsgő kulturális és művészeti élet, ami évszázadok óta az egyik legfőbb vonzerejét adja a városnak.

A film december 12-től látható a hazai mozikban, eredeti (olasz, orosz, angol) nyelven, magyar felirattal. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Pécsett, Tapolcán és Miskolcon is bemutatják, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.