A Tiszatáj diákmellékletei a távoktatás szolgálatában.

„A 74. évfolyamában járó, ezzel a „rekorddal” a leghosszabban folyamatosan megjelenő szépirodalmi orgánumnak számító Tiszatáj folyóirat 1992. októberi számában közölt először Diákmellékletet: a szerkesztőség Levendel Júlia József Attiláról szóló írásával indította útjára az azóta is nagy sikerrel futó rovatát. Az elmúlt évtizedekben a hazai irodalomtudomány és szépirodalom legjobbjai által jegyzett Diákmellékletek szinte egy teljes magyar irodalomtörténet fejezeteivé álltak össze: a magyar nyelvű irodalmiság kezdeteitől egészen a napjainkban zajló irodalmi jelenségekig megannyi mű, szerző és irányzat értelmezése jelent meg a korábban a laptól elkülönülve nyomtatott, egy ideje az aktuális lapszám végén olvasható, de folyamatosan az online térben is megjelenő Diákmelléklet-oldalakon.

A Diákmelléklet óriási értéke, hogy mindenkor a hazai irodalomtörténeti kutatások legfrissebb, kurrens eredményeit közölte és közli, de nélkülözi a tudományos közösségek nyelvezetét jellemző bennfentesség, bonyolultság fordulatait. A rovat célközönségét, évtizedek óta, változatlanul, a tantárgyi anyagát megújítva, új élményekkel átadni kívánó pedagógusok és a tankönyvi megalapozáson túli információkra, meglátásokra kíváncsi felső tagozatos és középiskolai diákok alkotják, de természetesen az írások iránt érdeklődők „tábora” magába foglalja az egyetemi közösségek tagjait és az olvasók lehető legszélesebb és legvegyesebb összetételű csoportját.

Ezekben a napokban, amikor a járványfertőzés megakadályozása érdekében az iskolák bezárták kapuikat, amikor tanárok, oktatók és diákok, tanítványok, hallgatók egymástól biztonságos távolságban kénytelenek tartózkodni, valóban megnehezültek az irodalom oktatásának, az irodalmi élmény átadásának a lehetőségei. Most, amikor szinte minden előzmény nélkül, a magyar közoktatás az online térbe, virtuális osztálytermekbe költözött és a digitális kapcsolattartás legkülönfélébb fórumait, módszereit igénybe véve keres – és talál! – megoldást a kialakult helyzetre, a Tiszatáj az olvasói iránti elkötelezettsége és szolidaritása jeleként egyik legnagyobb „kincsét”, az évfolyamaiban összegyűlt Diákmellékleteket a közoktatás résztvevői számára felajánlja, a korábbinál könnyebben kereshető formában teszi elérhetővé. A Diákmellékletek tárgyát jelentő szerzők szerinti beosztás (névmutató) alapján mind a 173 eddig megjelent írás elérhető, olvasható és beilleszthető a következő hetek, hónapok váratlan szükséghelyzetre reagáló, de a megújulás és nyitottság lehetőségeit is magukba foglaló tanmeneteibe, felkészülési folyamataiba.” (Annus Gábor szerkesztő Tiszatáj irodalmi folyóirat)