Csodákat rejt a budapesti „alvilág”: látványos labirintusokat mutat be a HISTORY2.

A II. világháború idején a budai vár alatt szükségkórház, a kőbányai pincerendszerben titkos repülőgépgyár működött. A budai Mátyás-hegy alatt az ország legnagyobb barlangrendszere, a Rózsa-domb alatt pedig egész Közép-Európa legnagyobb víz alatti barlangja húzódik meg. Fővárosunk föld alatti csodáiból most a HISTORY2 is bemutat néhányat. Hitler berlini és Churchill londoni bunkere, Boston és Philadelphia szabadkőműves rejtekhelyei, Edinburgh titkos szeszfőzdéi és kastélytömlöcei, a Las Vegas-i kaszinók megfigyelőközpontjai, Róma ókori csatornái. Ezekben a különleges helyekben egy közös pont van: mind a föld felszíne alatt bújnak meg. Illetve még egy: mindet végigjárta a HISTORY2 stábja Az alvilág városai című műsorában. A sorba a magyar főváros is beleillik: a szombat este látható epizód Budapest föld alatti látványosságait mutatja be a világszerte a nézőknek. A stáb ellátogatott a Pál-völgyi-barlangrendszerbe, a budai Várnegyed alatti labirintusba és a Gellért-fürdő forrásához is. Az alábbiakban mi is összeszedtük Budapest öt föld alatti csodáját.

Budavári labirintus

Tizenkét méterrel a budai Várnegyed barokk házai alatt húzódik a természetes barlangok és mesterséges alagutak kusza, 3,3 kilométer hosszú hálózata. A hévízes feltörésekkel létrejött üregeket eredetileg víz tárolására használták, később hadi megfontolásból összekötötték egymással és a házak pincéivel. Részletesen azután tárták fel, hogy a Mátyás-templom nagyarányú, XIX. századi újjáépítése során több helyütt beszakadt. 1939-től itt építették ki Budapest szükségkórházát, ami a főváros ostroma alatt megtelt sebesültekkel. Az 1956-os forradalom leverése után atombunkert alakítottak itt ki, ma pedig múzeumként látogatható.

Kőbányai pincerendszer

A városrész nevét adó kőbányákból kerültek ki a kövek, amelyekből a Lánchíd, a Citadella, az Operaház és a főváros számos más emblematikus épülete felépült. A XIX. század végére a kitermelés megszűnt, az egykori bányákat a borászok és borkereskedők vették át, illetve a sörgyárak, amelyek árpát csíráztattak itt, de jég és élelmiszerek tárolására is használták a hűvös alagútrendszert. A több mint 30 kilométer hosszú labirintust a II. világháború során óvóhelyként hasznosították, többek között ide menekítették a bombázások elől a magyar repülőgépgyártás egy részét, ma pedig még búvárkodni is lehet egy-egy pincében, így a barlang más részein futóversenyeket is szerveznek. Budafok alatt is hasonló pincerendszer fekszik.

Gellért-hegyi sziklatemplom

A barlang a hagyomány szerint Szent Iván, egy gyógytudományáról híres remete lakhelye volt, aki a hegy lábánál elterülő sáros tóba küldte betegeit fürdésre. Ennek helyén áll ma a Szent Gellért gyógyfürdő. Hogy templomot alakítsanak itt ki, zarándokok ötlete volt, akik a szintén barlangban található lourdes-i kegyhelynél jártak. Végül a Pálos rendé lett az 1931-ben megépített sziklatemplom. A szocializmus idején a szerzeteseket elűzték, a bejáratot betonfallal lezárták, de a rendszerváltás után a rend visszakapta a templomot, és ma itt őrzik Remete Szent Pál lábszárcsontját. Az oltár a pécsi Zsolnay-gyárban készült.

Molnár János-barlang

Molnár János gyógyszerész az 1850-es években írta le először, hogy a rózsadombi források mögött (pontosabban alatt) lennie kell egy nagyobb barlangnak. A járatot végül az 1970-es években tárták fel, és kiderült, hogy Magyarország, sőt Közép-Kelet-Európa legnagyobb, mintegy 6 km hosszú víz alatti barlangrendszere van itt. Az egyetlen, száraz lábbal megközelíthető részig, a Kessler-teremig 180 méter hosszú folyosó vezet. Utána már csak búvárfelszereléssel csodálhatjuk meg a lélegzetelállító sziklaképződményeket. A II. kerületi Frankel Leó útról látható Malom-tó a barlang egyik kijárata.

Pál-völgyi-barlangrendszer

Évente több tízezren keresik fel a főváros egyik legszebb természeti értékét, de aki azt hiszi, hogy a látogatása során bejárta a barlangot, nagyot téved. A turisták számára nyitott 500 méteres szakasz csak töredéke a teljes, 32 kilométer hosszú barlangrendszernek – ez egész Magyarország leghosszabb barlangja. Már a bejárható rövidebb szakasz is bővelkedik a látványosságokban: ilyen a remek akusztikájú „Színházterem”, vagy az állatokra emlékeztető cseppkő-képződményekben bővelkedő „Meseország”.

Az alvilág városai budapesti epizódja június 27-én, szombaton 21:00 órakor látható a HISTORY 2-n. Új részek kedd, péntek, szombat és vasárnap esténként 21:00-kor.