Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Újabb dokumentumfilmmel ünnepel a Budapesti Filharmóniai Társaság.
A magyar költészet napján debütált a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmje, A Szózat regényes története címmel. A film edukatív jelleggel animációk, videóbejátszások segítségével tárja elénk a Szózat történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizóddal tarkítva. A dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget a vers és zene kapcsolatáról. A Budapesti Filharmóniai Társaság, valamint az Erkel Ferenc Társaság közös sorozatában második ízben készül hiánypótló alkotás, amiben az irodalom és a zene egysége a magyar kultúra egy-egy alapkövén keresztül tárul elénk.
Egressy Bénit elsősorban a Szózat zeneszerzőjeként ismerjük, pedig többek között neki köszönhetjük a Klapka Indulót, illetve Erkel Ferenc három operájának szövegkönyvét is. Ki volt ez a tragikus sorsú „ezermester”, hogyan vált rövid idő alatt Vörösmarty Mihály Szózat című verse korának legfontosabb költeményévé? A Budapesti Filharmóniai Társaság az Erkel Ferenc Társasággal közösen a Magyar Kultúra Napjára készítette el A Himnusz regényes történte című dokumentumfilmet, melyet közel 100.000 fiatal nézett meg a Himnusz keletkezésének évfordulóján, és több mint 20.000 néző követte a Társaság YouTube-csatornáján. A film sikerének okán készült el másik „nemzeti dalunk”, a Szózat dokumentumfilmje a költészet napjára. A sorozatban Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője, és Juhász Anna irodalmár beszélget a vers és zene összefüggéséről, a két „zeneszerző pályázat” kiírásának körülményeiről.
A Szózat korának egyik legismertebb verse volt. 1943-ban írt ki pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Vörösmarty költeményének megzenésítésére. A filmből megtudhatjuk, hányan pályáztak és miért maradt csupán három pályamű – melyek közül a közönségszavazás alapján került ki győztesen a fiatal, mindössze huszonnégy éves Egressy Béni munkája –, továbbá hogyan kapcsolódik Erkel Ferenc a Szózat történetéhez. A filmben felcsendülnek Erkel Ferenc Szózat verziójának hangjai is, hiszen később Erkel is készített egy verziót a versenyen kívül.
A közel 30 perces filmművészeti alkotások számos érdekességgel, anekdotával, hozzák közelebb a Himnusz és a Szózat történetét, melyek kultúránk alapköveinek tekinthetők. A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája, és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
„A filmek előkészítése során szembesültünk azzal, hogy a két verset és zeneművet mindenki jól ismeri, de a keletkezésük izgalmas története közérthető módon nehezen felkutatható. A Filharmóniai Társaságot Erkel Ferenc alapította 1853-ban, egyfajta erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy minél izgalmasabban mutassuk meg Erkel és Egressy munkáját, melyek nélkül hazánk kultúrája szinte elképzelhetetlen lenne. Bízunk benne, hogy járványhelyzet okozta kényszerű bezártságban minél többen nézik meg filmjeinket, és erőt tudnak meríteni belőlük ezekben a nehéz időkben.” – nyilatkozta Tóth László, a Társaság elnöke.
A Szózat regényes története ezen a linken tekinthető meg.