„A különböző időszakok arra jók, hogy mivel van elejük és végük, ezért valamit el lehet kezdeni és be lehet fejezni, hogy aztán a következő időszakban valami mást kezdjünk el és fejezzünk be.”

Ahhoz hogy a böjt időszakához eljussunk fussunk végig pár dolgon:
A karácsonyi ünnepkör vízkeresztkor – január 6-án - lezárul, s mielőtt egy újabb időszak venné kezdetét a farsang következik. A farsang húshagyó keddig tart, s ideje alatt vidám táncos, zenés eseményeket, maskarás felvonulásokat tartottak. Húshagyó kedd után hamvazószerda következik, amely tulajdonképpen a húsvéti ünnepkör s egyben a böjt kezdete. Ez egy hosszú időszak, átfogja a kora tavaszt és a nyár elejét is: hamvazószerdával indul és pünkösdkor van a vége.

Míg karácsony időpontja fix, addig húsvét mozgó ünnep, s ettől az ünneptől számítják vissza hamvazószerda naptári napját. De hogyan? Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még – ami azt jelenti, hogy nem egyszerre tartják a húsvétot (illetve az ebből származtatott ünnepeket) a keleti és a nyugati egyházban.

Addig is míg nem hoznak új számítási módot, a katolikus egyház szerint a főbb ünnepek az alábbi napokra esnek:

Hamvazószerdán kezdődik a 40 napos böjt, amelyet Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartanak. A böjtölés testi és lelki próbatétel. A test és a lélek megújításának az időszaka. Mivel a keresztény hitvilág mélyen benne gyökeredzik megelőző időszakok kultúrájában, nem nehéz észrevenni, hogy az éves életciklussal illetve az életciklussal mutat szoros összefüggést: élet és halál folyamatos körforgásáról van szó.

Akár hiszünk, akár nem – helyesebben bármiben hiszünk is, mi sem vonhatjuk ki magunkat a természet örök körforgásából. Ezen a szélességi fokon, ebben az európai kultúrában a téli – időjárás okozta megpróbáltatások (kevés nap, hideg, friss növények hiánya) – megterheli az emberek szervezetét. Érdemes – akár hitbeli, akár csak ésszerűségi okok miatt – az elkövetkezendő időszakban felkészülni a jó időre. A téli – kevesebb frisset és több tartósítószert tartalmazó - ételek fogyasztása miatt magunkat - divatos szóval -méregteleníteni érdemes. De attól a sötétségtől, hidegtől, mozgáshiánytól is érdemes megszabadulni, ami beült a testünkbe.

Hogyan? Ha végignézzük az egyházi böjtöléssel kapcsolatos írásokat, láthatjuk, hogy koronként és területenként különbséget találunk a böjti előírások és szokások között. Ez a megállapítás igaz nemcsak a keleti és nyugati, de a nyugatin belül még a katolikus és protestáns egyházakra is. Sőt vannak olyan nézetek, hogy nagyon ellaposodott az egész (amelynek persze vannak igen egyszerű gazdasági magyarázatai is: például az iparban dolgozó embereknek munkájuk elvégzéséhez szükségük van megfelelő táplálékra is, valamint nincs annyi idejük a rituálék megtartására).

Én világnézeti hovatartozástól függetlenül mindenkinek ajánlom, hogy álljon rá a mérlegre, gondoljon vissza, mit evett az utolsó hónapokban, vegyen egy mély lélegzetet és lehetőségéhez képest, határozza el, hogy megtisztul testben, szellemben és lélekben!

Testünknek az egészségesebb étkezés, több szabad levegő és több mozgás kell!
Mozgassuk meg agyunkat, rengeteg tartalék van benne az új dolgok befogadására és hasznosítására!
Nézzünk magunkba és vegyük észre másokat is, lássuk az örömöt, a szenvedést, segítsünk és kérjünk segítséget! Rendezzük a gondolatainkat, harmonizáljuk lelkünket!

…adjunk lehetőséget arra, hogy teljesebb életet éljünk – akár a böjt ürügyén, akár csak úgy, mindentől függetlenül...