Május 30-ig látogatható a Sean Scully-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Sean Scully: Átutazó című kiállítása az absztrakt festészet egyik legjelentősebb kortárs képviselőjének életművét mutatja be, retrospektív igénnyel.

A mintegy száztíz Scully-művet felsorakoztató kiállításon a jelenleg is aktív, kortárs alkotó korszakainak fontos műveit először láthatja a közép-kelet-európai régió közönsége. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, hogyan „nyitotta meg” az absztrakciót Scully a tárgyias referenciák és a metaforikus tartalmak felé. A kiállítás kiemelkedő alkotásai közé tartozik a művész egyik legújabb festménye, a Fekete négyzet (2020), amely a „tiszta érzet” Kazimir Malevics által megfestett ikonjához tér vissza. A képen – amelyet első ízben a Magyar Nemzeti Galéria mutat be a közönségnek – a malevicsi motívum fekete lyukként ékelődik be a „romantikus táj” izzásába: a szinte tapintható Semmi tárgyiasulásaként, egy egzisztenciális szorongásokkal terhelt szituáció kortárs metaforájaként.

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik. A művészettörténeti múlttal folytatott párbeszéd kulcsfontosságú az életmű értelmezése szempontjából. Külön szekciók foglalkoznak a művész olyan meghatározó alkotókra vonatkozó reflexióival, mint Vincent van Gogh és Pierre Bonnard. A kiállítás szövetébe mintegy beékelődik egy Bonnard-festmény is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, tovább árnyalva a festészettörténettel folytatott dialógust.

A tárlat címe Scully egy különös szépségű sorozatát, az Átutazó-festményeket idézi. A műveken képalapba beékelődik egy másik kép (a művész kifejezésével inset), amely minden esetben elcsúszik a kompozíció függőleges szimmetriatengelyétől. Mintha elmozdult volna, mintha mozgásban lenne. Az insetek értelmezhetők elidőző, mozgásban lévő figurákként, magányos emberalakokként, amelyek áthaladnak a horizonton. „Az inset, vagyis a belső, egy átutazó egy nagyobb struktúrában, amely asszociálni enged az anyára és a gyermekre, valamire, amit egy nagyobb dolog tart és véd” – fogalmazott a művész. Az utazás, illetve az anya és a gyermek asszociációja egyfajta életmetaforává avatja a képsík és az inset kapcsolatát: Scully az időben változó formák-alakzatok útját, alakulását, a konstellációk módosulását mutatja fel a művein. Mindez személyes tapasztalatokkal és emlékekkel is összefügg: talán az utazás, az emigráció szerepére is utal az ír származású, Angliában nevelkedő, majd Amerikában letelepedő, később pedig Európába időről időre visszatérő művész életútjában, ugyanakkor a változó konstellációk folyamatos keresésének igényére is vonatkozik.

Scully egyfajta érzelmi geometriát alakított ki az évek során, amelyet az ösztönösség és az intellektuális reflexió dinamikája jellemez. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Scully miképpen értelmezi újra az absztrakció hagyományait és tágítja ki a fogalmát: művészetének perspektívájából szemlélve a festészet történetére és a klasszikus alkotásokra is másképp tekinthetünk.

Kurátor: Fehér Dávid

Nemcsak a kiállítás, hanem a hozzá kapcsolódó angol, illetve magyar nyelvű katalógus is átfogó képet nyújt Sean Scully művészetéről: a kiadvány szerzői a kiállítás kurátora (Fehér Dávid) mellett Sean Scully életművének kiemelkedő szakértői (David Carrier, Kelly Grovier, Raphy Sarkissian, Arthur C. Danto), mindemellett a kötet gazdag válogatást közöl Sean Scully saját írásaiból is, amelyek közül több most jelenik meg első alkalommal. A Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállításhoz kapcsolódó magyar és angol nyelvű katalógus készült, mely megvásárolható a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán.

Hirdetés