Június 7., a Tourette-szindróma Európai napja, amely a diagnózisra hívja fel a figyelmet.

Sűrű pislogás, vállrándítás, topogás, hümmögés, krákogás, obszcén szavak vagy mozdulatok ismételgetése - a Tourette-szindróma (TS) fő tünete a tikelés, amely a kisgyermekek akár 15-20%-ánál is jelentkezhet, de súlyos formában a felnőttek 1%-át érinti. Az első tünetek akár már óvodás korban is jelentkezhetnek, az érintetteknek, valamint környezetüknek, családjuknak pedig számos nehézséggel kell szembenézniük emiatt. Június 7-én, a Tourette-szindróma Európai napján ezekre az emberekre irányul a figyelem, valamint a diagnózis fontosságára, amely alapvetően határozza meg azt, hogy a Tourette-esek is teljes életet élhessenek.

A Tourette-szindróma fejlődési zavar, amelynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy mozgás, vagyis a tik. A 19. században még misztikus és ritka betegségnek gondolták, de ma már tudjuk, hogy nem az: a tik gyakori jelenség, a spektrum jellegű zavar enyhe formája a kisgyermekek - leginkább a fiúk - 15-20%-át érinti, a súlyos formája a felnőttek 1%-át. „A tikek változatosak, nem csak a formájuk, de intenzitásuk és gyakoriságuk is hullámzó lefolyású. Léteznek egyszerű tikek, amelyeket sokszor maga az érintett sem vesz észre – ilyen például a pislogás, szipogás, hümmögés, torokköszörülés. A komplexebb, bonyolultabb tikek közé tartozik például a topogás, guggolás, a szavak, mondatok önkéntelen kimondása, káromkodás, obszcén mozdulatok, vagy mások szavainak ismétlése” – mondta el dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház Tik Ambulanciájának vezetője.

Tévhit, hogy pszichés trauma vagy sérülés okozná a tikelést, kialakulásának genetikai háttere van. Az azonban igaz, hogy a tikelés gyakoriságát, súlyosságát, intenzitását befolyásolják a pszichés és környezeti faktorok. „Hogy mennyire így van, azt jól példázza a koronavírus-járvány, amikor rendkívül megnőtt a tikelő gyerekek száma. Bizonyos tikek – például a köhögés, szipogás - ugyanis hasonlítanak a koronavírus tüneteire, a járványügyi helyzetben az emberek sokkal inkább felkapták a fejüket ezekre a „jelekre”. Márpedig a tikelésre jellemző, hogy minél inkább vissza akarja fogni az illető, annál erőteljesebben uralkodik el rajta” – magyarázta dr. Tárnok Zsanett. Hozzátette: a koncentrációt igénylő feladatok közben azonban csökkenhetnek a tünetek.

Az, hogy kinek, milyen nehézséget okoz a tikelés, változatos: vannak, akik a viszonylag súlyos tüneteket is könnyedén veszik, mások számára az enyhe formával is nehéz az együttélés, ez nem csak az egyénre, de annak környezetére, családjára is igaz – ez pedig hosszú távon ronthatja az életminőséget. A páciensek több mint háromnegyedénél a tikek mellett valamilyen társuló zavar is fennáll, például figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), valamint kényszeres jellegű viselkedés.

„A jelenség előfordulása gyakori, ám a tünetekkel csak kevesen fordulnak szakértőhöz - tik-zavarok területén jártas klinikai pszichológushoz, neurológushoz, gyermekpszichiáterhez.  Pedig a ma már rövid idő alatt felállított diagnózis, valamint a viselkedésterápia és a pszichoedukáció segít abban, hogy a tikeléssel gyakran együtt járó szorongás és hangulati zavar enyhüljön.” Dr. Tárnok Zsanett kiemelte: a tikelés nem múlik el, nem gyógyítható, azonban szakértők segítségével megtanulják kontrollálni a páciensek ezeket a kényszercselekvéseket.

Június hetedike erre hívja fel a figyelmet: a Tourette-szindróma Európai napjának fő üzenete a mielőbbi diagnózis fontossága. A Vadaskert pedig ingyenes, de regisztrációhoz kötött online előadást tart a témában „Pszichoedukációs előadás a tikekről, Tourette-szindrómáról szülőknek” címen.