Szakítástörténet társadalomkritikával – Kasimir és Karoline premier Miskolcon

Október 16-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Kasimir és Karoline című színművet.

Keszég László rendezésében, Lőrinczy Attila dramaturg fordításában és átdolgozásában a Kamaraszínház színpadán láthatja a közönség Ödön von Horváth szenvedélyes szerelmi történetét, mely a fergeteges hangulatú müncheni sörfesztiválon, az Oktoberfesten játszódik. Az osztrák-magyar drámaíró történetében mindenki mulatni vágyik, de ez az eltökélt szándék sem tudja eltakarni a bajokat, melyek a véralkoholszint emelkedésével mindinkább felszínre törnek, úgy a nehéz sorsú szerelmesek, mint a hatalmasok és a kiszolgáltatottak között. Keszég László és Lőrinczy Attila átirata a 30-as évekből a 70-es évekbe helyezi át az eseményeket, abba a korszakba, amikor a háború utáni Nyugat-Németországban megkezdődik a kapitalizmusból és demokráciából való kiábrándulás...

Lőrinczy Attila dramaturggal dolgoztuk át a darabot, aki fordítója is ennek a változatnak. Mi jóval kevesebb emberrel tudtunk dolgozni az eredeti történethez képest, ezért úgy alakítottuk, hogy a mi előadásunk 12 emberre íródjon. Másrészt pedig 1932 egy kicsit már távol van, az Oktoberfest viszont a mai napig létezik. Elgondolkoztunk azon, hogy ha szeretnénk a mához közelebb hozni ezt az egészet, akkor mi az a legrégebbi időpont, ami lényegében már ugyanaz a világ, mint amit most élünk. Szerintem ez a ’70-es évek: onnantól nagyon hasonlóak a gazdasági válságok, hasonló a közélet változásának dinamikája – vázolja fel az alaphelyzetet Keszég László rendező, aki szerint egy szakítástörténetet látunk a színpadon, sok olyan ízzel, ami ad egy szélesebb társadalmi képet is. – Ez a két fiatal talán túl sokat járt az iskola mellé az iskola helyett. Nincs meg az a tudásuk, amivel képesek lennének megoldani a válsághelyzeteket. Csak nő a feszültség, ami kontrollálatlanul és artikulálatlanul, vulkánként tör ki belőlük – mondja a rendező. – Régóta azt képviseljük, hogy olyan gondolatokkal találkozzanak a nézők, amelyek őket is elgondolkodtatják és építik a személyiségüket. Ez nem csak egy szórakoztató előadás, remélem, hogy egy kicsit felkavaró is lesz. Nem hiába volt ez az első művek egyike, amit a hitleri Németországban tűzre vetettek: túlzottan igazmódon szólt arról, hogy a munkásosztály hogy érzi saját magát. Nem demagóg volt, hanem hiperrealista módon bemutatott egy történetet, amiből nagyon sok minden kiderült az adott világhelyzetről. Én azt hiszem, hogy a miénk újdonság is, ahhoz képest, amit a többi Kasimir és Karoline szokott nyújtani: nem egy nagy kabaré show régimódi mutatványosokkal, hanem egy kamaradráma. A legjobb értelemben vett melodrámát szerkesztettünk ebből a darabból, amiből a nézők is sok mindent megtudnak majd önmagukról – zárja gondolatait Keszég László.

Kasimir szerepében Bodoky Márkot láthatja a közönség. – Kasimir egy rendkívül frusztrált ember, aki egzisztenciális válságban van: elvesztette a munkáját, amit nem tud feldolgozni, retteg tőle, hogy így már nem lesz elég jó Karoline-nek. Ezeket a frusztrációit viszont nem tudja kommunikálni, helyette agresszív lesz és meggondolatlan, így megbántja a nőt. Lenne rá lehetőség, hogy megbeszéljék a problémákat, ám ők mégsem képesek rá, és egy részeg este legvégére már nem tudnak visszatalálni egymáshoz – vezeti fel a színművész a fájdalmas szakítás történetét. – Végig azt várjuk, hogy történjen valami. Valamiféle hiányérzetet hagy maga után az előadás, de nem a klasszikus értelemben, hiszen azért mégiscsak ad valami pluszt. Szeretek olyan színházat nézni, amiben magamra vagy a környezetemre ismerek. Vagy ha a társadalomban lévő problémákat látom viszont. Arra én is tudok reagálni, tudok magamban kérdéseket és válaszokat találni, és szerintem ez pont egy ilyen előadás – ajánlja a darabot Bodoky Márk.

Prohászka Fanni látható Karoline szerepében, aki szerint az előadás nagyon jó társadalomkritika, ami egy szerelmi történet köré épül. – Leírja a mindenkori társadalom problémáit, a szakadékokat a rétegek között, az ebből fakadó feszültségeket. Az eredeti mű a ’30-as években játszódik, a mi változatunk a ’70-es években, de valójában teljesen rímel a mai korra is a történet. A különbségek a bérekben, az életszínvonalban, hogy emiatt mennyi feszültség gyűlik fel az emberekben: ez is váltja ki azt, hogy ennyire frusztráltak és nem tudnak egymással kommunikálni. Kasimir és Karoline kapcsolatának is ez lesz a veszte. Nehézségekkel küzdenek, magukkal van bajuk, és ezt nem tudják jól kezelni a kapcsolatban, ehelyett egymásnak feszülnek. Két olyan ember, akiknek együtt kellene lenni, végül eljut odáig, hogy szakítás lesz a vége és nem is tudják megoldani a gondokat – részletezi a színművésznő. – Nagyon filmszerű az egész előadás, folyamatosan változik, hogy éppen melyik karakter életébe tekintünk bele. Vannak itt politikusok, bírók, és a munkásosztály képviselői. A díszlet is folyamatos mozgásban van, hol sörsátorként látjuk, hol pedig egy domboldalként – avat be a részletekbe Prohászka Fanni, aki szerint ez a színdarab úgymond egy „rossz példát” mutat. – Azt mutatja meg, hogy ne csináld. És pont ezért lehet belőle okulni! Hogy az emberek megtanuljanak jobban kommunikálni, és jobb formát találni a gőz kieresztésére – hívja fel a figyelmet a színművésznő.

Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline - színmű
Fordította és átdolgozta: Lőrinczy Attila
Kasimir   Bodoky Márk
Karoline  Prohászka Fanni
Rauch    Fandl Ferenc
Speer     Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes Művész
valamint Feczesin Kristóf, Kokics Péter, Szirbik Bernadett, Máhr Ági Jászai-díjas, Varga Andrea, Kerekes Valéria, Tegyi Kornél e.h., Béres Bence e.h.
Bemutató: október 16.
  További előadások: november 5., 8., 10.

Hirdetés