Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintért indul.

A festőóriás művei közül alig több, mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el. A Virág Judit Galéria emellett két olyan festményt, Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is bemutatja, amelyek a galéria értékmentő tevékenysége révén most először láthatóak Magyarországon. Az aukciós kiállítás december 4. és 18. között tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában, az árverést december 19-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg.

A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma viszonylag csekély, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet. A magyar festőóriás műveinek nagy részét közgyűjtemények és múzeumok őrzik, a magánkézben lévő festményeinek legnagyobb része olyan gyűjteményekben van, ahonnan várhatóan egyhamar nem fognak visszakerülni a műkereskedelembe. Egy Csontváry festmény felbukkanása mindig kivételes pillanat, mely nagy szenzáció a magyar műgyűjtésben, hiszen egy kitartó gyűjtőnek hosszú évekig kell várakoznia, míg a ritkán felbukkanó darabok közül egyet megszerezhet. A festőművész árverésen értékesített képei közül legdrágábban, 240 millió forintért, a Traui tájkép naplemente idején című kép kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján.  Ezzel az árral azóta is tartja a magyar aukciós rekordot. 2006-ban a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria, a Hídon átvonuló társaság 180 millió, míg az Olasz halász című alkotása 140 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria korábbi aukcióin. Kétségtelenül Csontváry életműve az egyik legkülönlegesebb a magyar festészet történetében. Kora egyetlen irányzatához sem tartozott, a mindenséget magában foglaló, új, transzcendentális világkép megalkotásán dolgozott. A most aukcióra bocsátott Titokzatos sziget (1903) című festmény (lásd fotó) a legrejtélyesebb műve, melynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejtenie a művészettörténészeknek. A képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére csupán egy apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A Titokzatos sziget rejtett szimbolikája tovább erősítheti a festő izgalmas személyisége és életműve körül – már életében – kibontakozó mítoszt. Csontváry természetlátását világnézete határozta meg. Mágikus, panteisztikus világképéből egyéni, különös, nap-, és fényimádó vallást konstruált. Nem is csoda, hogy varázslatos személyiségéből fakadó festészete olyan új megoldásokat teremtett, amelyek senki máséhoz nem foghatók.

A Virág Judit Galéria munkatársai a kezdetek óta azon is dolgoznak, hogy a legjelentősebb magyar festőművészek külföldön lévő, hazánkban akár ismeretlen alkotásai visszakerüljenek Magyarországra. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben (1909) című olajképe utoljára a negyvenes években volt hazánkban kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó, angol diplomata, „korának James Bondja” vásárolta meg. A tüzes színekkel megfestett merész kompozíció egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt. Rippl-Rónait fiatal kora óta szoros barátság fűzte Kunffy Lajoshoz. A két festő életútja összefonódott, hiszen nemcsak szülővárosuk volt közös, hanem mindketten hosszú éveket töltöttek egyidőben Párizsban. Nyaranta is rendszeresen együtt látogattak haza „Kaposba,” illetve Somogytúrra. A két festő kapcsolata Rippl-Rónai Róma-villába való költözésének idején még szorosabbá vált, melyről az ekkor készült barátság-képek, azaz az egymásról, és feleségeikről festett portrék tanúskodnak. Rippl-Rónai a képet a Kunffy-birtokon festette, minden bizonnyal 1909 nyarán, az ún. kukoricás korszak kezdetén. A kalapos hölgy Kunffy Lajos festőművész felesége, Tiller Ella, a gyönyörű, szellemes és művelt zongoraművésznő.  A Kunffy feleségét ábrázoló képek közül jelenleg három pasztell és két olajképet ismerünk. A két nagyobb méretű pasztellkép a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdonában van, a harmadik kisebb darab pedig lappang, csak egy fekete-fehér fotón láthatjuk. Az Elegáns úriasszony a kertben tehát a Kunffy-ciklus egyik hiányzó láncszeme.

Schönberger Armand az 1920-as és 1930-as években többször állított ki Szlovákiában, ahol számos főművét meg is vásárolták, így Magyarországon ezeket még sosem láthattuk. Aktos kompozíciónak egyik leggyönyörűbb darabja az 1932-es Aktok gyümölccsel című kép, ami az elmúlt közel kilencven évben egy szlovák család birtokában volt. A pályájának egy korábbi pontján a szobrászattal is kacérkodó művész festészetében a plasztikus alakítás tanulságait is sikerrel ötvözte, ennek egyik legékesebb példája az Aktok gyümölccsel nőalakjainak szinte faragott, és simára csiszolt márványszoborként való megformálása. A hűvösen kristálytiszta aktok és a belső fényben izzó gyümölcsök, valamint drapériák rendkívül dekoratív és ünnepélyes hangulatú együttese Schönberger közönség által leginkább kedvelt műtípusába tartozik.

A három remekmű további 204 műalkotás – köztük Kádár Béla Zene, Vaszary János Akt Buddhával és Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció című festménye – társaságában december 4. és 18. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában. Az árverést december 19-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik. További információ itt.