Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Keserü Ilona és Csontváry-Kosztka Tivadar műve az aukciós listák élén.
A koronavírus-járvány időszakában felmerült új kihívások és tapasztalatok a hazai műkereskedelem működését is átalakították. Általánossá váltak a hibrid árverések, ami elősegítette a műgyűjtői kör kiszélesedését. A 2021-es év legnagyobb szenzációja, hogy a Virág Judit Galéria téli árverésén Csontváry-Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye csaknem egy évtized után megdöntötte a hazai aukciós rekordot, de a 10 legmagasabb áron értékesített mű mindegyike átlépte a 100 millió forintos határt. Az elért eredmények azt mutatják, bizonytalan gazdasági helyzetben a műtárgy az egyik legértékállóbb befektetési eszköz.
A hazai és a globális műkereskedelem is kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak eredménye alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. Hazánkban is tovább emelkedett az általános árszínvonal. Míg a pandémia első évében a legmagasabb áron értékesített alkotás ára sem érte el a 100 millió forintot, 2021-ben a legdrágábban értékesített 10 festmény ára 110 és 460 millió forint között mozgott. A kortárs festmények közül legmagasabb áron, 55 millió forintért Keserü Ilona Marilyn és a tenger (lásd fotó) című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Ilyen összegű leütést még sosem ért el jelenleg is aktív, magyar művész árverésen. A második helyet Bak Imre Geometrikus kalligráfiája szerezte meg, a festmény a 2021-es Lengyelországban elért életműrekord után, az életműben hazai aukciós rekordot jelentő áron, 42 millió forintért kelt el. A kortárs iránti növekvő érdeklődést és a művek értéknövekedését jól mutatja, hogy számos életműrekord született, valamint a 10 legdrágábban aukcionált műalkotás átlagára a 2019-es szinthez képest közel duplájára emelkedett.
„Az elmúlt két év hazai műtárgypiaci tendenciáit érdemes egyben megvizsgálni. 2020 a private sale és digitalizáció éve volt a hazai műkereskedelemben. Hónapok teltek el, mire megtörténtek azok a fejlesztések, amelyek lehetővé tették az online aukciók megrendezését. A bizonytalan globális helyzet és az online árverésre való kényszeres áttérés miatt a pandémia első évében a legmagasabb árfekvésű művek nem jelentek meg a hazai aukciós piacon. 2021-ben először júniusban tudtuk élő aukciót szervezni. Már ez az esemény is megmutatta, hogy a jövő a hibrid árveréseké. Az online platformok lehetővé teszik, hogy nemcsak az ország, hanem a világ bármely részéről bekapcsolódjanak a hazai aukciókba, így egyre több új vásárló jelenik meg a piacon, akik nem szeretnének fizikailag jelen lenni, de mégis aktív, tőkeerős vásárlóerőt jelentenek és erős licitharcot generálnak az aukciókon élőben résztvevőkkel. Az éves forgalmat természetesen nagyban befolyásolja, hogy milyen kvalitású műveket tudunk aukcióra bocsátani. 2021 második felében számos kimagasló festmény került a piacra, így nem meglepő, hogy a legmagasabb áron elkelt alkotások leütésének mindegyike meghaladta a 100 millió forintos álomhatárt. Az pedig, hogy a Csontváry-mű 460 millió forintos leütési ára közel duplájára emelte a magyar aukciós rekordot, hosszú távon élénkítően hathat a teljes műkereskedelemre is. A jövőben a gyűjtők várhatóan könnyebben fogják átlépni a 250 millió forintos álomhatárt az igazán magas színvonalú műveknél” - számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
A stabilizálódás és a rekordok éve után 2022-ben várhatóan tovább szélesedik a hazai műgyűjtők köre, hiszen az elmúlt évek bebizonyították: hosszútávon a műtárgy az egyik legjobb hozammal kecsegtető befektetési eszköz. Ezzel párhuzamosan a kínálat növekedésére is számítani kell, hiszen a folyamatosan növekvő aukciós eredmények segíthetik, hogy eddig akár ismeretlen művek is a piacra kerüljenek.