Veron - Opera-ősbemutató Miskolcon

Selmeczi György legújabb operája a Miskolci Nemzeti Színházban debütált.

2022. január 21-én a miskolci színház Nagyszínházában láthatták a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operáját. A Veron egy tiszta lelkű, sugárzó széki cselédlány és egy bakaruhás, polgári származású költő hazugságon alapuló, mégis igaz szerelmének történetét meséli el az I. világháború hajnalának varázslatos Kolozsvárán. A magyar operaélet újabb kinccsel gazdagodik: az erdélyi születésű Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, operarendező, karmester és zongoraművész, Érdemes művész most megajándékozta a miskolci operarajongókat: legújabb, hetedik operájának ősbemutatója Miskolcon volt.

Selmeczi Györgynek nem idegen a borsodi megyeszékhely: 1976-ban Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. 2000 márciusában – a hat alapító tag egyikeként – közreműködött a Miskolci Akadémiai Bizottság keretén belül megalakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Miskolci Területi Csoportja létrehozásában.

Az opera története sokak számára ismerősen csenghet: a darabot Hunyady Sándor Bakaruhában című novellája ihlette, amelyet az azonos című, Bara Margit és Darvas Iván főszereplésével 1957-ben bemutatott Fehér Imre-film tett halhatatlanná. – A magyar kultúra történetében mindig alapvető kérdés volt a különböző kulturális dimenziók, gondolkodásmódok ütközése. A mai napig emlegetjük, hogy valami népi vagy urbánus, vagy, hogy milyen szélsőértékei vannak a mi végtelenül gazdag magyar kultúránknak. Ez a történet operaszínpadért kiált. Az opera mindig archetipikus karaktereket, szituációkat visz színpadra és ennek most is borzasztó erős érvényessége van – fogalmaz Selmeczi György.

Az opera témáját a zeneszerző egyik fő munkatársa és jóbarátja, a Kossuth- és József Attila-díjas Szőcs Géza választotta – a bemutató szomorú apropója, hogy a Veron volt a költő utolsó műve 2020. novemberi halála előtt. Szőcs librettója a realista szerelmi történetet a poézis és a mágikus realizmus világába emelte: verseiben széles spektrumon jelenik meg a paraszti és polgári kultúra két átjárhatatlan világa a népies daloktól a frivol párbeszédeken, kuplékon át a költői magasságú szövegekig.

Egyedi nyelvezetben és magával ragadó hangulatban elevenedik meg 1914 őszének Kolozsvára, benne olyan valóságos, mégis földöntúli karakterekkel, mint a sétatéri köszörűs, a Máriskó (javasasszony) vagy a vásári színjátékos. Az I. világháború elkövetkező tragédiáiból még mit sem sejtő kor szellemét és hangulatát az erősen archetipizált szereplőkön túl, a Hunyady-novella kereteiből kilépve több más epizód és nevezetes személy segít megidézni: megjelenik például Ady a Nyehóban, azaz a New York Szállóban, felbukkan (vagy inkább eltűnik) Houdini, valamint Raszputyin és a kor nagy uralkodói is – utóbbi Szőcs Géza Raszputyin küldetése c. drámájának parafrázisaként.

Ez az erős irracionalitásra épülő koncepció Selmeczi György muzsikájában teljesedik ki: a korra jellemző könnyűzenétől a kodályi és bartóki szellemiségű, táncházi intonációkon és a Kurt Weillt idéző dallamokon át egészen a pucciniánus operai faktúráig megannyi szín és dimenzió tárul fel, hogy a két átjárhatatlan világ között hidat képezzenek.

A főszerepekben Covacinschi Yolanda és Haja Zsolt, illetve Kovács Csilla és Hámori Szabolcs látható Veron és Sándor szerepében. Külön büszkeség a Miskolci Nemzeti Színháznak, hogy a teátrum két színművésznője, Czvikker Lilla és Varga Andrea is szerepet kaptak az operaelőadásban. Czvikker Lilla több karakter megformálója, Herczenik Annával váltott szereposztásban ő játssza Késes Lajit, az Utcai énekest, a Javasasszonyt, a Fotográfust, és Paprika Jancsit. Varga Andrea az Ezredes lányát alakítja Antal Liviával váltott szereposztásban. Az előadás a Kolozsvári Magyar Operával közös produkció, a választás pedig nem véletlen: a kolozsvári opera a legrégebbi magyar színház, 1792-ben alapították, ezután jött Miskolc 1823-ban. „A két idős testvér most összefog, és együtt mutatja meg soha el nem fogyó erejét” – fogalmazott Béres Attila igazgató.

Selmeczi György: VERON - opera két felvonásban

Ősbemutató: 2022. január 21.

További előadások: 2022. február 8., 9., 12.

Szövegét Hunyady Sándor Bakaruhában c. novellája nyomán írta: Szőcs Géza

Sándor – Haja Zsolt / Hámori Szabolcs

Veron – Covacinschi Yolanda / Kovács Csilla

Ezredes – Balla Sándor / Laborfalvi Soós Béla

A felesége – Eperjesi Erika / Gáspárik Szilvia Klára

Piroska, a lányuk – Antal Livia / Varga Andrea

Késes Laji, Utcai énekes, Javasasszony, Fotográfus, Paprika Jancsi – Herczenik Anna / Czvikker Lilla

Raszputyin – Kolozsi Balázs

Cár – Visnyiczki Bence

Vilmos császár – Lakai Róbert

V. György – Molnár István

Ferenc József – Demeter Sándor

Altisztek – Kolozsi Balázs, Kriston Milán

Arszlánok, Vendégek – Lakai Róbert, Bárány Zsombor, Molnár István

Urak – Lakai Róbert, Bárány Zsombor, Molnár István, Demeter Sándor, Kolozsi Balázs

Hölgyek – Hasas Beatrix, Kurucz Zsuzsa, Jambrik Boglárka, Vajda Éva, Pascsenko Okszana, Zamatóczky Florianna

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház Énekkara és Zenekara

A produkció a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben jött létre.

Díszlettervező: Horesnyi Balázs, Jelmeztervező: Füzér Anni (Jászai-díjas)

Koreográfus: Kozma Attila, Grafikus: Radics Márton

Látványvetítés: Hajdufi Péter, Világítástervező: Katonka Zoltán

Dramaturg: Kenesey Judit, Zenei vezető: Cser Ádám

Karvezető: Pataki Gábor, Korrepetitor: Rákai András, Bódi Tamás

Ügyelő: Orehovszky Zsófia, Súgó: Reiter Krisztina

A rendező munkatársa: Csehi Rebeka e.h.

Rendezőasszisztens: Radnai Erika

Vezényel: Cser Ádám / Philippe de Chalendar

Rendező: Szabó Máté

Hirdetés