Páratlanul gazdag cirkuszi képzőművészeti kiállítás nyílt Egerben

Hopplá hopp! A cirkusz világa művészetben címmel rendhagyó képzőművészeti kiállítás nyílt az egri Kepes Intézetben.

Az alakuló Magyar Cirkuszművészeti Múzeum közel száz cirkuszművészeti műtárgyán kívül olyan ismert művészek alkotásai is megcsodálhatók, mint Rippl-Rónai József, Aba Novák Vilmos, Vasarely Viktor, Márffy Ödön vagy Bortnyik Sándor. A magyar muzeológia legnemesebb hagyományait folytatja a Kepes Intézet, amikor nagyszabású kiállításán körképet kíván adni a magyar képzőművészet cirkusz-ihlette alkotásaiból. A tárlat a XIX. század végétől napjainkig merít a cirkusz világát feldolgozó képzőművészeti alkotásokból, egymás mellé helyezve a századforduló, a századelő, a modern és kortárs művészet alkotásait. Jól körvonalazott tematikák jelennek meg, melyek egyrészt a cirkuszművészet egyes kiemelkedő korszakaihoz, másrészt az egyes artistaszakmákhoz kötődnek.

A két szinten elterülő, gazdag tárlat intézmények, közgyűjtemények és magángyűjtők műtárgyaiból tevődik össze. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ alakuló múzeuma, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum saját gyűjteményéből közel száz műtárgyat kölcsönzött a kiállításhoz; zömmel szobrokat, festményeket és digitális grafikákat. Ezen kívül a Fejetlenség a porondon elnevezésű múzeumpedagógiai játékhoz kapcsolódó, tizennyolcféle a 9-től 14 éves korosztályt megszólító interaktív gyermektablóját és dombornyomó játékát is beintegráltak a kiállításba. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum további érdekességekkel is hozzájárult a hiánypótló tárlat létrejöttéhez: a látogatók megtekinthetik a Hepp! című többcsatornás videóinstallációt, valamint egy külön helyiségben kapott helyet a kötéltáncosokat bemutató kiállítás és a hozzá kapcsolódó virtuális valóság játék is, melynek köszönhetően a látogatók a kötéltáncosok bőrébe bújva átélhetik, milyen érzés több méteres magasságban egyensúlyozni.

A március 11-i kiállításmegnyitó Offenbacher Ferenc, a Kepes Intézetet működtető Alapítvány, a Komplex Kultúrakutatásért szervezet kuratóriumi elnökének beszédével vette kezdetét. „A kiállítás megrendezése azért is volt különleges, mert kibillenünk a saját szakmánk kereteiből, és beléphetünk egy különleges, mágikus világba, amelynek megértéséhez a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum munkatársai, mindenekelőtt Joó Emese főmuzeológus adott kulcsot és segítséget. A kiállítás kurátora, dr. Bardi Terézia Anna nagyívű koncepciójával mindvégig figyelembe vette a Kepes Intézet szellemiségét, és átlépte azokat a kereteket, amellyel a látogató egy képzőművészeti kiállításon találkozik. A tárlaton egyszerre bemutatásra kerülnek a képzőművészek, a film, a fotóművészek és az iparművészek válaszai arra, hogy miért fontos és mit jelent számukra a cirkusz világa és mit jelent a ma emberének.”

A kiállítás fővédnöke, dr. Pajtók Gábor Heves megyei kormánymegbízott köszönetét fejezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé, hogy finanszírozta ennek a páratlan és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kiállítás létrejöttét. Beszédében kiemelte, hogy a klasszikus-és újcirkuszművészet azért maradhatott fent rohanó világunkban, mert élő, egyszeri és megismételhetetlen pillanatokat mutat meg, történeteket mesél el. Ráadásul a cirkuszművészet Magyarország egyik legfontosabb kulturális exportcikke.

Fekete Péter államtitkár felidézte, hogy egy negyed évszázad telt el a budapesti Kassák Emlékmúzeum Csaplár Ferenc által 1997-ben és 1998-ban rendezett A cirkusz világa a magyar művészetben című dupla kiállítása óta. Ez egy nemzedéknyi idő, mely alatt rengeteg új ismeret és tudás gyűlik össze, új felfedezésekkel és új összefüggésekkel gazdagodik egy terület, és nem utolsó szempontként: új közönség nő fel. „Az önként vállalt és megélt világból kivetettség roppant vonzó a társművészetek képviselői számára. Egyfajta menedék és ha már menedék, akkor ihletforrás is. Itt vagyunk, egy csodálatos anyagismerettel és érzékenységgel összeállított kiállításon. Egy nagyon fontos gyűjteményes anyag bemutatóján. Olyan magyar alkotók munkái között, mint például Rippl-Rónai József, Aba Novák Vilmos, Bortnyik Sándor, Scheiber Hugó, Márffy Ödön, Vaszary János, Szabó Vladimir, Vasarely Viktor, Tóth Menyhért, Derkovits Gyula vagy Korniss Dezső, és még hosszan sorolhatnám. A cirkusz a pillanat művészete, s e régen elmúlt pillanatok nem vesztek el, nem felejtődtek el, hanem itt vannak most Önök előtt, nem csak úgy, hanem szuggesztíven, magával ragadóan, emblematikusan és a cirkusz minden varázsával együtt” – mutatott rá Fekete Péter.

Antonio Giarola, a Veronai Cirkuszművészeti Központ elnöke megosztotta afelett érzett örömét, hogy Egerbe érkezve olyan gazdag kiállítás tárult a szeme elé, amilyet sok éve nem látott. „Létezik a cirkusz csodája és mágiája, a cirkusz a művészetek paradicsoma. Azok a művészek, akik műtárgyaikon megjelenítik ezt a varázslatos művészeti ágat, csak a cirkuszban találhatják meg azokat az inspirációkat, amiket keresnek. Szeretem úgy elképelni a cirkuszt, mint egy nagy mandalát, ahol minden lehetségessé válik, minden művészeti ág együtt él. A cirkuszművészet minden érzékszervünkre hatással van, ez adja a csodáját” – világított rá Antonio Giarola. Az olasz költő, cirkusz- és színházigazgató, cirkusztörténész beszédének végén rámutatott, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ szakemberei és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a cirkuszművészetet világszínvonalon képesek tálalni és kulturális értékké tenni.

A kiállításmegnyitót Grandpierre Gabriel, a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium tanulójának handstand produkciója tette igazi élménnyé. A tárlat május 31-ig látogatható az egri Kepes Intézetben. (Szekáry Zsuzsanna)

Hirdetés