Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Kamaszokat és családjukat segítő képregény jelent meg a Vadaskert gyermekpszichiátria támogatásával.
Az esernyőcsapat kalandjai című hiánypótló képregény most megjelent folytatásában a diszlexiás, az ADHD-s és az autista főhősök immár nem a kisgyermekek között, hanem a középiskolában néznek szembe osztálytársaikkal és saját démonjaikkal. Az esernyőcsapat 2. a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház szakmai támogatásával jelent meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elősegítse az elfogadást az érintettek és környezetük körében.
Egy kamasz élete tele van nehézségekkel, ha azonban egy fiatal eltérő idegrendszeri fejlődésű pl: Tourette-szindrómás vagy autista, akkor a beilleszkedés, a tanulás még problémásabbá válhat. Sokszor ezek a diákok nehezen értik meg, miért lógnak ki a sorból, elszigeteltségük, sikertelenségük pedig könnyen fordulhat magányba, depresszióba. A tavaly megjelent Az esernyőcsapat kalandjai című képregény arra vállalkozott, hogy mankót nyújtson ezen gyermekek számára az általános iskolában. Az esernyőcsapat 2. című folytatás úgyszintén az ő nyelvükön íródott, hozzájuk szól, ám a színtér már a középiskola, ahol, ha lehet, még komolyabbak a követelmények, még szigorúbbak a tanárok, még keményebbek a mindennapok.
A második rész mottója is a neurodiverzitás, az idegrendszeri sokszínűség elfogadása. A főszereplők kamaszokká cseperedtek, az öt jóbarát mindegyike továbbra is külön egyéniség, de közös bennük, hogy mindannyian kicsit kilógnak a sorból. ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma – ezekben érintettek, és emiatt gyakran válnak a gúny tárgyává, nehezen megy nekik a többi diákkal való kapcsolódás. Összefogásuknak köszönhetően osztálytársaik végül megtanulják elfogadni és értékesnek látni a különbségeiket. A képregény nem titkolt pszichoedukációs célja, hogy segítse a megértést és az elfogadást.
„Minden ötödik embert érint a világon valamilyen fejlődési sajátosság. Lehet, hogy ezek az emberek érzékelhetően eltérnek az átlagtól, és emiatt akár felnőtt, akár gyerekkorban a kirekesztés áldozatává válnak” – mondta dr. Madarassy-Szücs Anna, a Vadaskert Alapítvány gyermekpszichiátere. Hozzátette: a legtöbb, korábban talán fel sem ismert autista, ADHD-s, részképességzavaros fiatal esetében nem a sajátos állapot okozza a nagy problémát. „A világból érkező üzenetek, visszacsatolások válnak igazán megbetegítővé. Az olyan mondatok, mint például: „nem vagy elfogadható, úgy, ahogy vagy”, „legyél másabb, legyél már normálisabb”. A neurodiverzitás nem minősít, egyszerűen csak elismeri és hitelesíti a különböző képességeket. Fontos, hogy az érintettek segítséget kapjanak, a környezet, a kortársak, a tanárok hozzáállása, a társadalom általános megítélése kardinális” – magyarázta a szakértő.
Az eredetileg angol kiadású képregényt az ADHD Foundation és a Dekko Comics készítette, a magyar kiadás szakmaiságát a Vadaskert szakmai háttere garantálja, a képregényt a Geobook adja ki.