Gárdonyi Géza ma is él

Az élő Gárdonyi élménykonferencia.

Az élő Gárdonyi címmel szervezett „ráhangoló” élménykonferenciát a Nemzeti Színház a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyével, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával karöltve. A rendezvényen szakértők sora mellett részt vett Gárdonyi dédunokája is, aki odaadóan ápolja dédapja életművét. A nap megkoronázásaként bemutatták a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes egyetlen estére komponált, páratlan Egri csillagok című produkcióját, amelynek rendezője Vidnyánszky Attila.

Az élő Gárdonyi címmel „ráhangoló” konferencia célja Gárdonyi Géza alakjának és művészetének élményszerű megközelítése volt. A eseményen részt vett Keller Péter, Gárdonyi dédunokája, aki gépészmérnök létére rendkívüli odaadással és érzékenységgel ápolja Gárdonyi Géza emlékét. Gárdonyi fia, Gárdonyi József „Az élő Gárdonyi” címmel írt könyvet, a dédunoka pedig „Az élő Gárdonyi-arc” című munkájában cáfolni kívánja az íróval kapcsolatos előítéleteket. Kiemelte magyarságát, vallásosságát, melynek egyik bizonyítéka történelmi trilógiája: A láthatatlan ember, Az isten rabjai és az Egri csillagok.

A kereszténység tanítását egy páratlanul tömör lánckövetkeztetésben ragadta meg.

Az emberiség története öt mondatban:

   A világosság szülte az életet.

   Az élet szülte az akaratot.

   Az akarat szülte a bűnt.

   A bűn szülte a szenvedést.

   A szenvedés szülte a szeretetet.

Az egész napos rendezvényen részt vett Dr. Pálfi József református lelkipásztor is, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora, aki személyes hangú esszében idézte fel máig ható kisgyermekkori találkozását az Egri csillagokkal.

„Tudom, hogy az Egri csillagok nélkül ma nem az a zarándokúton levő ember lennék, aki vagyok. Alapeszméi ma is meghatároznak, belém épültek. Egészséges és egyáltalán nem dogmatikus „népi-keresztyénsége”, majdhogynem misztikus hite (emlékezzünk a cigányasszony Dobónak mondott madaras-angyalos javas-latára) és a magyar néplelket jólismerő, legnagyobb magyar filozófusi (bölcs-eszű) gondolkodása, bennem ma is megállnak. Ma is művel és őrizni tanít értéket, mértéket. Azok a „csillagok”, az egy, örök, igaz és egyetemes Isten közelébe és közvetlenségébe hozva tanítanak az élet és az ember méltóságának tiszteletére, a morális értékrend megőrző tiszteletére és megbecsülésére, a becsületes kiállásra és kitartásra, a jóban hitt küzdelem győzelmére. És mert az „egri csillagok” nem korszakos hullócsillag-sztárok, ezért ma is fénylenek és örök-értékrendszerinti példát mutatnak és adnak.”

A konferencián fényképes előadást tartott M. Mester Katalin tanító, helytörténész, aki kinyomozta és rekonstruálta a Gárdonyi Géza Devecserben született Fel, nagy örömre című katolikus karácsonyi népénekének szövegváltozatait.

Bartal Csaba történész, a Múlt-kor című folyóirat főszerkesztője az 1969-ben született legendás Egri csillagok című film kulisszatitkait elevenítette fel korabeli filmrészletek és szereplők emlékezésével. A hosszabb filmből 16 perces részletet láthattak a konferencia résztvevői.

Balázs Géza egyetemi tanár, a konferencia ötletadója Gárdonyi nyelvművészetéről beszélt., aki rendkívül tudatos író volt: hat nyelven beszélt, számos tájszólást ismert, titkosnyelvet szerkesztett, nyelvesztétikai nézeteit többek között a Titkosnaplóban is kifejtette. Emellett gyakorlati nyelvművelő tevékenységet is végzett.

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye Élő magyaróra című, online műsorsorozata tanárok és diákok számára kívánja színesíteni a tananyagot. Erre az alkalomra a szerkesztő Terdikné dr. Takács Szilvia és dr. Pölcz Ádám Gárdonyi polihisztorságát mutatta be játékos formában. Befejezésül dr. Lőrincz György, az Egri Borút Egyesület elnöke bemutatta a Gárdonyi 100 emlékbort, amelynek eladásából az egri Gárdonyi-emlékház méltó felújítását szándékoznak támogatni.

Az előadásokhoz, kisfilmekhez, vetítésekhez, borbemutatóhoz zene is járult.  Fellépett a Strófa trió, tagjai bemutatták az Álom és a Fejét a szék karjára hajtva című megzenésített, meghatóan szép Gárdonyi verset. Az „összművészeti” konferenciát követően az MVM Dome-ban hatezren láthatták a Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes ugyancsak „összművészeti”, több száz főre, szövegre, zenére, táncra – egyetlen estére – komponált, páratlan Egri csillagok című produkcióját, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett.

Hirdetés