A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díj célja a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítésének támogatása.

A díjra idén rekordszámú, 96 érvényes pályázat érkezett, közülük választotta ki a nemzetközi zsűri azt a hét alkotót, akik a díj idei döntősei és a kiállítói lesznek. A döntősök – Albert Ádám, Asztalos Zsolt, Dezső Tamás, Fusz Mátyás, Hajas Katinka, Trapp Dominika, Vékony Dorottya – munkáiból rendezett kiállítás június 4. és július 2. között lesz látogatható a Kiscelli Múzeum templomterében.

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tizenkét évvel ezelőtt adta át először az alapító házaspár, Mary Mc Loughlin és John Ward. A díj, és a mögötte álló Leopold Bloom Művészeti Alapítvány az ír gyűjtőpár törekvéseinek megfelelően a magyar képzőművészek karrierjét igyekszik támogatni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy becsatornázódjanak a nemzetközi művészeti közegbe.  A kétévente átadott díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse, s a díj az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.

A hetedik díjat megújult formában adják át idén. A győztes 6.000 euro összegű díjazásán felül – amelynek felhasználásával az adott művész egy külföldi kiállítást valósít meg –, minden, a döntőbe jutó alkotó 1.000 euró honoráriumban részesül. Ezzel egyrészt igazságosabb helyzetet igyekszik az Alapítvány teremteni az oly nehezen versenyeztethető képzőművészeti közegben, másrészt elismeri mindazon művészek munkáját, akik a döntőbe jutva végighaladnak a zsűrizés és kiállításrendezés folyamatán.

A nyílt pályázatra jelentkező művészek portfólióit és munkáit az eddigi gyakorlatot követve a nemzetközi művészeti élet neves szereplőiből álló, független, háromtagú zsűri értékeli. A zsűriben ezúttal is helyet kapott egy ír szakember, ápolva ezzel az ír-magyar kulturális kapcsolatokat. Aoife Ruane az írországi Highlanes Galéria, a droghedai és az észak-keleti régió önkormányzati galériájának igazgatója. Adrian Notz a zürichi ETH AI Center AI + Art iniciatívájának kurátora, jelenleg pedig a temesvári Art Encounters Biennale 2023 kurátora is. Igor Španjol 1999-óta a Moderna Galerija kurátora, a 2019-es Velencei Biennálé szlovén pavilonjának kurátora volt.

A zsűri 2023-ban rekordszámú, 96 darab érvényes pályázati anyag közül választotta ki azt a hét művészt, akik továbbra is versenyben vannak a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért. Albert Ádám művei általában egy átfogó történeti, társadalmi és tudományos kutatómunkából indulnak ki. Installációiban a tudástermelés mechanizmusait, különböző kulturális, politikai és gazdasági konstrukciókat és ezek viszonyrendszerét teszi kritika tárgyává. Asztalos Zsolt a múltról alkotott folyamatosan változó képünket vizsgálja. Fotói és installatív alkotásai mentális tájakat, az emlékezet építményeit, adott esetben pedig az agy és a psziché közti neurológiai kapcsolatot vizualizálják. Dezső Tamás a fotográfia, szobrászat és installáció változatos felhasználásán keresztül vizsgálja az ökológia krízis aspektusait, illetve az ember és a természet viszonyát. Művészeti praxisában az emberközpontú gondolkodás meghaladására törekszik. Fusz Mátyás konceptuális, filozófiai és teoretikus alapokon nyugvó művei az esetek többségében szobrok, objektek és installációk formájában öltenek testet, de időnként fotó-és videóműveket is készít.  Az utóbbi években a valóság érzékelésének és a látás szubjektivitásának kérdése foglalkoztatja. A szobrászként induló Hajas Katinka munkásságában a szobrászati megközelítés kiterjed egyéb médiumokra, így akvarellekre, fotó- és videóművekre is. Munkáiban az őt körülvevő valóságra és saját belső világára reflektál, számára a szobrok szellemi tárgyak, a tér pedig pszichológiai mező. Trapp Dominika művészeti alapállását egy kétirányú érzékenység jellemzi: egyrészt, egy befelé forduló és mélyen személyes festői megközelítés, másrészt egy kifelé irányuló szenzitivitás, mely a különböző érzelmi töltetű és ideológiai nézetű közösségek párbeszédét kívánja elősegíteni. Vékony Dorottya évek óta foglalkozik a termékenység és a reproduktív jogok kérdéskörével. Kutatásának fókuszában a biológiai és a társadalmi test közötti határok, és ezek formálódása áll. Főként fotóval, fotóalapú installációkkal dolgozik, újabban azonban a kerámia és a textil is az eszköztárának része lett.

A Leopold Bloom Művészeti Alapítvány – Kollár Dalma Eszter kurátor vezetésével – 2023-ban megkezdi saját műgyűjteményének építését, amivel tovább igyekszik támogatni a magyar művészek munkáját, a gyűjtemény jövőbeli utaztatásával pedig külföldi szereplésüket. A döntőbe jutott művészek egy általuk választott műtárgyat önkéntes alapon felajánlhatnak a gyűjtemény számára, a későbbiekben pedig az Alapítvány elnöksége válogat és szerzeményez műtárgyakat.

További információ itt.