A 10. Színházi Olimpia programjában a fővárosban látható ingyenes előadás.

A 10. Színházi Olimpia egy grandiózus színházi előadással ajándékozza meg a közönséget pünkösd ünnepéhez igazítva: a Csíksomlyói passió a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójaként lesz látható május 26-án 20 órakor a budapesti Szent István-bazilika előtt.

„A Csíksomlyói passió című előadás a Nemzeti Színház egyik meghatározó produkciója, éppen ezért a 2017-es budapesti kőszínházi bemutató után minden évben ezzel az előadással kezdjük az évadunkat – mondja Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. – A 2017-es premiert követően ez az előadás a pesti kőszínházból »zarándokútra kelt«, és azóta a magyarság szakrális helyszínein adjuk elő minden évben. A közönség száma és a visszajelzések évről évre megerősítenek bennünket abban, hogy ez az előadás – nem csak számunkra – több mint egy színházi produkció: a hitélmény megújítását szolgálja.” Ezt támasztja alá az a kötet is, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia könyvkiadója jelentetett meg a több mint huszonötezer néző előtt zajló, 2018-as csíksomlyói előadásról. Ebben a közreműködők és a színészek tanúságtételei mellett arról az összefogásról is olvashat az érdeklődő, ami a hivatásos művészeket, az előadáshoz csatlakozó, helyi néptáncosokat és a nézőket egyaránt a kereszt alatt való találkozásra hívja. „A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös előadásaiban a prózai színész mellett a táncos nem biodíszlet, a mozdulat sem alárendelt, kiegészítő szerepet játszik, hanem az egyenrangú színházi kifejezőeszközök egyike. A Csíksomlyói passióban vannak egész jelenetek, amelyekben a drámaiságot a táncosok mozgásának intenzitása adja – tette hozzá az előadás társrendező-koreográfusa, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője.

Az idősebb nemzedék még emlékezhet arra a Csíksomlyói passióra, mely 1981-ben az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg. Jézus szenvedéstörténetének a színpadra vitele és az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánítása akkor, az erkölcsileg szétzüllött diktatúra utolsó évtizedében valóságos tiltakozásként hatott. De Kerényi Imre rendezése azt is bizonyította, hogy a 18. századi iskoladrámák nyelvezete a mai közönség számára is élvezhető, ha azzal a hagyományos népi kultúrával társul, mely a táncház-mozgalomnak köszönhetően kelt új életre. De vajon ma van-e létjogosultsága egy hasonlóan nagyigényű vállalkozásnak? Csíksomlyó az 1990-es évektől az összmagyarság egyre nagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyévé vált. Olyan spirituális fordulat ez, amelyre meggyőződésünk szerint méltán alapozhatunk. A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő. 2018-ban a csíksomlyói nyeregben, 2019-ben az esztergomi bazilika előtti téren, 2021-ben a debreceni református nagytemplom előtt volt látható az előadás. 2022-ben Kolozsváron vendégszerepelt a produkció. Ebbe a sorba illeszkedik a 10. Színházi Olimpia programjában a fővárosban látható ingyenes előadás.

Passiójáték

Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának az utolsó vacsorától a temetésig elbeszélt története a passió. Az ezt megjelenítő dramatizált színjátékot (misztériumjáték) nevezzük passiójátéknak. A koraközépkori liturgikus dráma templomi gyakorlatából fejlődött ki, s vált a 15. századra laikusok által kultivált szakrális tartalmú műfajjá. Ekkor már a szabad ég alatt, a városok közterein adták elő a passiójátékokat a helyi mesteremberek összefogásával és anyagi támogatásával. Az ellenreformáció idején újra az egyház fennhatósága alatt fejlődik tovább a műfaj: a passiók szövegét jeles paptanárok írják, és saját tanítványaik adják elő bibliamagyarázat gyanánt, a hívők erkölcsi épülésére. A passiók a hitélmény megújítását szolgálták. Így zárul egy 18. századi iskoladráma: „Ezeket olvasván, kérlek, hogy sirjatok, / Kinnyain KRISTUSNAK szivből bánkodgyatok, / És büneitekkel, ha meg-bántottátok, / Meg-kővessétek, és nem száll rátok átok.”

A Csíksomlyói passió című előadás zarándokútja során mindig bevont helyi művészeket, táncosokat, hogy az alkotók ezáltal is felmutassák: a misztériumjáték egy közös lelki igényből táplálkozik. Így volt ez Csíksomlyón, Esztergomban, Debrecenben is, és a május 26-i budapesti előadáson is számos táncegyüttes vesz majd részt: a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes, a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tagozat, a Bem Táncegyüttes Fóti Művészeti Iskola, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes, a Vadrózsák Néptáncegyüttes, a Válaszút Táncegyüttes, a Ludovika Néptáncegyüttes és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei (karigazgató: Sapszon Borbála).

További információk itt.