A legszebb szerelmes regény a barátságról és a Balatonról.

A történelem és érzelmeink viharai csapkodhatnak körülöttünk, érezthetjük magunkat elárulva szerelemben és barátságban, de két dolog mindig változatlan marad: a Balaton és gyerekkori emlékeink ugyanazt a vigaszt és derűt hozzák el lelkünkbe.

Tóth Gábor Ákos Balatoni Futár és Balatoni Menedék utáni legújabb kötetével, a Balatoni örökséggel lezárul egy lélekemelő történelmi trilógia, de körbeér az Édesvízi mediterrán-sorozat is, hiszen előbbi az előtörténete az utóbbinak. (Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint a Csillagok háborúja után készült "előzmények" esetében). Szóval, ha úgy tetszik, ez egy nyolc kötetből álló, egyenként félmillió karakteres regényfolyam, melyben nemcsak a mondatok, de a Balaton vize és az érzelmek is hullámoznak, a magasba emelnek.

     „Mostanában megint divatba jött a Balaton, olyan fazonokat látok itt, akik korábban – értsd, mióta meghaltak az öregeik – rá se néztek a hétvégi kulipintyóra. Egy idő óta mégis átvágják magukat az évtizedes aljnövényzeten, és meghívják a barátaikat, hogy dicsekedhessenek a családi kötődéseikkel e parányi fürdőhelyhez.” (Idézet a kötetből)

Az új regényről fontos még tudni, hogy a Balatoni örökség abban a korban játszódik, amit mostanában sokan azzal intéznek el, hogy retro, meg hogy nekünk a Balaton a Riviéra..., és ezzel el be is zárják egy skatulyába. Ezzel szemben a szerző szerette volna ezt az "örökül kapott" életérzést részleteiben megmutatni, árnyalni és feléleszteni, erősíteni lelkesedésünket. És igen, a történelem ismétli önmagát, nem véletlen, ha az olvasó áthallásokat vél felfedezni: a tó mikroklímája hűen tükrözi a társadalom állapotát. Ezért ha bárki úgy akarná jellemezni a kötetet, csak mert a Balatonnál játszódik, hogy íme egy újabb strandregény, akkor azért a strand elé és mögé érdemes odatenni egy zárójelet.

A történet különlegessége, hogy három barátot mozgat (a borítón látható két fiút és lányt), akikkel több idősíkban találkozhatunk. Fizikailag egymáshoz legközelebb a második világháború előtt és után vannak, mert később már országhatárok is elválasztják őket. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek után a kilencvenes években aztán újra összeérnek életük szálai. Hiszen mindig is össze voltak kötve: mély barátsággal.

És ugyan Artner Rita, Tölgyesi Gyuszi és Csengődi Kálmán furcsa hármasát annak idején a balatoni faluban megszólták, de ők nem törődtek vele, mit gondolnak róluk: barátságuk, melybe néha szerelem is szövődött, erősebb volt a külső hatásoknál. Ha maga a kúria, ahol éltek, nem is tudott mindig menedékként szolgálni, baráti kapcsolatuk igazi védelmezőjük maradt. Az iróniában bővelkedő, könnyed, mégis elgondolkoztató regényben a humor egyik forrása, hogy a regény főszereplői olykor magázódásra váltanak. A látszólag távolságtartóbb megszólítás ellenére valószínűleg ilyenkor kerülnek egymáshoz a legközelebb – és persze a happy endhez.

A Balatont sokan ismerik, sokan szeretik, de kevesen tudnak olyan őszinte szívvel rajongani érte, mint Tóth Gábor Ákos. Őszinte rajongása abban a lírai, humoros beszédmódban is megnyilvánul, ahogy a barátságról mesél nekünk. Szüksége volt már az olvasóknak nagyon egy ilyen könyvre, mely gyönyörű ódát zeng a szerelemről, a barátságról és a Balatonról. Az örök emberi értékekről és a természet szépségeiről.

    „Nem leszek álszent, a páratlan fehér borom semmivel össze nem téveszthető varázslatos nedű. Mikor belekortyolsz, a körtés, almás, üde íz mellett szembesülsz azzal, hogy ez egy igencsak testes, magas alkoholtartalmú bor. Ízvilága nem túl bonyolult, inkább a rusztikusabb fajták közé tartozik, de egyáltalán nem tolakodó. Ez a szőlőfajta Balatonszépétől nem is olyan messze, a Badacsony és a Szent György-hegy napsütötte lankáin, a Balaton párája által körülölelt kis paradicsomban fogant, nevét pedig a levélnyél kékes-vörös színéről kapta. Igazi hungarikum, ugyanis az egész világon egyedül ebben a régióban található meg. Borszakértők szerint a titok abban rejlik, hogy a Balaton közelsége meggátolja a nagy hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, a széltől védett déli lejtők, és a nagy páratartalom pedig mind a mediterrán mikroklíma létrejöttét segítik elő. Ugyanakkor nincs könnyű dolguk a kéknyelűt termelő borászoknak, hiszen a legtöbb szőlővel ellentétben ez a fajta nővirágú tőkékkel rendelkezik csupán, így nem jöhet létre önbeporzás. Ahhoz, hogy a tőke termőre forduljon, egy másik szőlővel együtt kell ültetni, ez legtöbb esetben a budai zöld szokott lenni. Keveset terem, és azt is kiszámíthatatlanul, viszont mindig nagyon jó minőségű, ezért szokták „úri szőlőnek” is nevezni.” (Idézet a kötetből)

-  Ez a regény a barátságról szól. És persze árulásról, megbánásról, feloldozásról. A helyszín egy Balaton-parti kis faluban álló kúria, amit hiába kereszteltek Menedékre, a történelem viharaiban nem teljesít túl jól. Három fiatal, két fiú és egy lány él itt a háború után, akik a ’20-as, ’30-as években a ház ódon falai között töltötték a gyerek- és fiatalkorukat, és most egy minden tekintetben új világban kell helyt állniuk. Le kell nyelniük azt, hogy az otthonukat nem, de strandkabinjukat elveszi az új rendszer, s a helység kisboltjában gond nélkül beállnak eléjük azok, akik korábban tőlük, a Csengődiektől kunyeráltak munkát… Rendhagyó hármasuk amúgy is számtalan szóbeszédre ad okot a faluban, így nem csoda, ha a fiatalok útjai ’56 után szétválnak – mindaddig, amíg sok-sok év után a véletlen ismét egymásba nem gabalyítja azokat. Miközben a három egykori jóbarát megpróbálja tisztázni a múltat, kezdetét veszi egy amolyan sírós-nevetős időutazás, amit a Kádár-korszak és a gulyáskommunizmus dolcsevitája foglal keretbe, s ahonnan nézve már az is érthető, miért gondolta egy fél ország, hogy „Nekünk a Balaton a Riviéra”… A Balatoni örökség az előtörténete a szerző nagy sikerű Édesvízi mediterrán-sorozatának, egyben befejező része a Balatoni Futárral indított, majd a Balatoni Menedékkel folytatott történelmi családregény trilógiának. (Fülszöveg)

Tóth Gábor Ákos eddig megjelent 24 kötetéből kiemelkedik az Édesvízi mediterrán-sorozat, mellyel a balatoni élményregény műfajának megteremtője lett. Kritikusai előszeretettel emlegetik úgy mint a tó irodalmi nagykövetét. Kiadónk gondozásában megjelent kötetei: Édesvízi mediterrán, Szerelmem, Balaton, A világ közepén, Végtelen nyár, Mindörökké Balaton, Ki(ny)írlak, Forrásvidék, A kúthelyi gyémánt, Balatoni Futár, Balatoni Menedék.

 „Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak visztontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.” (Hamvas Béla)

Tóth Gábor Ákos: Balatoni örökség

Szerkesztette: Szekeres Dóra

Megjelenés: május 22.

Keménytábla, védőborító, 368 oldal