A nyári időpont, a foci VB és a Forma-1 futamai ellenére is sokan látogatták a Vörösmarty mozi termeiben tartott vetítéseket, követték a vetítések utáni beszélgetéseket az alkotókkal.

Idén először került megrendezésre a myDEER Projektfejlesztési Workshop, melynek záróeseményeként Magyarországon először dokumentumfilmes pitching fórumot tartottak. A pitching fórumon az a 9 kreatív dokumentumfilmterv vett részt, amelyet a fesztivál ideje alatt magyar (Péterffy András, Fekete Ibolya) és nemzetközi (Tue Steen Müller, Eddy Appels) vezető tanárok fejlesztettek 4 napon keresztül. A projektek leírását és a workshopot méltató nemzetközi írásokat a Dialektus Fesztivál honlapján lehet elérni.

A Dokukritikusi workshopot idén is Varga Balázs és Blaskó Ágnes vezette. A résztvevők a rövid, ám intenzív kurzus során a dokumentumfilmekkel kapcsolatos legfontosabb elméleti kérdéseket és társadalmi problémákat tekintették át. Az elméleti oktatás mellet egyéni írásgyakorlatra is sor került.

Képben lenni. Szüksége van-e a magyar dokumentumfilmnek elméletre? címmel beszélgetés zajlott az Építész Udvarban péntek délután.
Aki a Vörösmarty moziban tartott vetítések után a műfaji kérdésekre is választ keresett, és a magyar filmek iránt is különösen érdeklődött, részt vehetett a Metropolis folyóirat dokumentumfilmes számai kapcsán a kortárs magyar dokumentumfilm kérdéseiről rendezett beszélgetésen.

Zolnay Pál munkásságát mutatta be az idei retrospektív program. A filmeket az Építész Udvarban és az Örökmozgó Filmmúzeumban lehetett megtekinteni. Mindkét helyszínen hosszas beszélgetés követte a vetítéseket Zolnay Pál alkotótársaival.
Az Építész Udvar Kós Károly termében B. Müller Magda werkfotóit láthatta a közönség.

Panoráma: Afrika - Európán kívüli tematikus kitekintés címmel láthattunk filmeket vasárnap délután.
Bár a fesztivál európai országok filmgyártói által készített filmeket mutat be, ezek történetei gyakran Európa határain kívüli országából valók. Idén Afrika került a középpontba. A versenyfilmek mellett +1 filmet is megtekinthetett a közönség hat sierra leonei zenészről akik Guineában, a menekülttáborban álltak össze bandává.

Manapság a kontinens kezd divatba jönni: egyre több a célzott kutatás, fejlesztési szakemberek dolgoznak a terepen, magyar kezdeményezésre segélyakciók indulnak, befektetők keresik a kapcsolatokat, kiadványok születnek, vállalkozó szellemű turisták veszik célba az afrikai országokat, sőt még a médiában is hangsúlyos szerepet kapnak a különböző afrikai témájú műsorok. Kevesebb szó esik arról, mit tanulhatunk mi Afrikától, milyen belső erőforrásai vannak az afrikai embereknek, és léteznek e olyan fejlődési lehetőségek, amelyekben nem a segélypolitikák viszik a vezető szerepet.

E kérdésekről esett szó a vetítések utáni beszélgetésben, kulturális antropológus, fejlesztési szakember és a vetített filmek rendezőinek részvételével.

Végül a Dialektus Európai Dokumentum- és Antropológiai Filmfesztivál záró gáláján ünnepélyesen kihirdették az idei Fesztivál díjnyertes alkotásait.

Elsőként a Diákzsűri ismertette döntését, akik a Legjobb magyar filmnek járó díjukat Osgyáni Gábor Hatszáz év után az első című filmjének ítélték oda. A Legjobb diákfilmnek pedig Joosse Tessa Műanyag és üveg (NL) című filmjét választották.

Ezután a kolozsvári Tranzit ház (RO) közönségszavazásának díjai az ott vetítésre került Sűrű leírás és Diákmunka kategóriákban lettek kihirdetve. Karimi Sahraa Afgán nők a kormánynál (SK) és Bhandari Tulsi Az Everest alatt: Újjászülető Nepál (DE) filmjei lettek a legnépszerűbbek.

Végül színpadra léptek idei zsűritagjaink, akik szekciónként értékelték, indokolták és hirdették ki a legjobbaknak járó Aranyszarvas díjat.

Emberi történetek - Európai dokumentumfilm szekcióban a zsűri - Papp Bojána (HU) és Adina Bradeanu (RO) filmrendező illetve Müllner András (HU) esztéta – külön elismerését a Detroitban termett: Leányanyákból lett városi farmerek Mascha & Manfred Poppenk (NL) film kapta. Egy olyan film, melyben egyedülálló kismamák és gyermeket váró fiatal nő higgadt derűvel indítanak egy kis agrár-vállalkozást, megváltva saját maguk és ütött-kopott városuk.
Az Aranyszarvas díjat (1000 EUR) a Gulyáságyú című Kerekes Péter (SK) rendezte film kapta ebben a szekcióban. A zsűri indoklása szerint a dokumentumfilmes gyakorlat szélesedő spektrumával kapcsolatos elképzelések alapján úgy döntött, hogy a szekció fődíját egy olyan filmnek adja, ami lényegesen eltér versenytársaitól. Ez a film egy olyan gondosan kidolgozott alkotás, mely jórészben megrendezett és rekonstrukciós megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy egy egészen friss perspektívából ábrázolja a második világháború utáni Európa által megtapasztalt vérengzéseket, hogy gyakran didaktikus és egysíkú történelmi megértésünket a fantázia és a nézőpontváltás segítségével megkérdőjelezze.

A Sűrű leírás - Európai antropológiai film szekcióban a zsűrinek nehéz dolga volt döntést hozni, mert rettentő nagy stílusbeli, megközelítésbeli, minőségi, és terjedelembeli eltérések voltak a filmek között. Eddy Apples (NL) és Kató Csilla (RO) antropológus, fesztiváligazgató illetve Szirmai Márton (HU) filmrendező az Aranyszarvas díjat (1000 EUR) a Bagyéli pigmeusok a világ peremén című Francois-Philippe Gallois (FR) által rendezett filmnek ítélték. A zsűri értékelte azt a módot, ahogyan a filmkészítő összetett és átfogó módon rögzítette és ábrázolta egy olyan közösség életét, akiknek a modernizáció, az üzemanyag ipar, és az AIDS fenyegetéseivel kell megküzdenie.

A Diákmunka - Európai diákfilmek szekció fiatal filmkészítők által megalkotott változatos témákat, szemléletmódokat, filmnyelvi megoldásokat és minőségbeli eltéréseket nyújtott. A zsűri kihangsúlyozta, hogy a filmek a komoly témákat világos látásmóddal és professzionális szakmai odaadással kezelik.

Eva Michalková (SK) és Sasa Sreckovic (SCG) fesztiváligazgató illetve László Sára (HU) producer alkotta zsűri elismerését a Szuperhősök című Janek Romero (DE) film érdemelte ki. A film azt a Németországban tapasztalható sokrétű társadalmi fejlődést mutatja be, minek következtében fiatalok fontos és vezető szerepekbe kerülnek. Egyéni történeteik, a fiatal munkanélküli nőről szóló történetszál párhuzamaként, lehetőséget nyújtanak arra, hogy személyes nézőpontokba és egy szélesebb körű, jelenkori társadalomtörténeti perspektívába egyaránt betekintést nyerjünk. Ezenkívül elismerésben részesítették a Hudecek and Rein urak gyűjteménye című Richard Komárek (CZ) filmet is, egy dokumentumfilmet, ahol a valóság fikciós elemekkel kombinálódik. A karakterek hitelessége, valamint a filmkészítő és a szereplők kapcsolatában kialakult őszinte bizalom egy izgalmas filmes kalandot eredményez.

A szekció Aranyszarvas díj (800 EUR) nyertese pedig a Gaucsók: Aki nem száll fel, nem eshet le című Jana Richter (DE) film lett. A film a gaucsók és családjaik mindennapi életének alapvető pillanatait mutatja be. A rendező, Jana Richter azt a harmóniát ábrázolja, amiben a szereplők élnek életük rideg kontextusa ellenére is. A filmkészítők láthatatlan jelenléte és a kamera ösztönös használata a helyzetek spontán megfigyelését teszi lehetővé, és így rendkívüli belátást enged a családtagok meghitt kapcsolatába.

Aki lemaradt volna a díjazott filmekről, szombaton még megnézheti őket a Vörösmarty moziban.