A születésnapi rendezvényen a mozgalom elindítóit ismerték el.

„Magyarországon jelenleg néhány száz mesemondó van, de több ezerre lenne szükség!” – hangzott el a Világszárnya születésnapi rendezvényén. A magyar népmesét, a hagyományos mesemondást és a szövegfolklórt népszerűsíti a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség, amely megtartotta születésnapi rendezvényét. Tagszervezetei másfél évtized óta a népmesemondás megfelelő elismertsége, népszerűsítése terén tesznek erőfeszítéseket - egy éve már szervezett közösség formájában, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség keretei között. Az eseményen beszédet mondott Kovács Marianna mesemondó, a szövetség tiszteletbeli elnöke – A Népmese napjának életre hívója. Mesés-díjjal, egy festett tulipános ládával ismerték el dr. Agócs Gergely és Raffai Judit a mesemondó-mozgalom elindításért tett munkáját. Tisztelettel köszöntötték Kóka Rozália Magyar Örökség díjas mesemondót,„a mesék királynőjét”, majd Pintér Zsolt elnök bemutatta a hagyományos mesemondás történetét és új útjait, hangsúlyozva, hogy „Magyarországon jelenleg néhány száz mesemondó van, de több ezerre lenne szükség!”

„A táncházmozgalom most múlt 50 éves. Általa a zenei és táncos hagyományok, a népi iparművészet széles körben ismertté váltak; számos fesztiválon megjelentek. Sajnos a szövegfolklór, a mesemondás egyelőre kevésbé jut el az emberekhez, pedig ugyanúgy szerepelhetnének mesemondók a fesztiválokon, mint népi zenekarok, vagy kézművesek. Régen a falvakban majd’ minden ember tudott táncolni és sokan énekelni, páran játszottak hangszereken is, de mesemondó csak egy vagy kettő akadt. Eredetileg a mesék szóban éltek, majd bezártuk őket könyvekbe, így megőrizve azokat, a mi mozgalmunk egy revival mozgalom, ismét élőszóban mesélünk, ahogy egykor.”

A szövetség legfontosabb céljának azt tartja, hogy minél több ember hallgathasson élőszóban népmesét, minőségi előadás formájában. Ennek érdekében a mesemondó tanfolyamok, műhelyek feltérképezését, népszerűsítését feladatának tekinti. A tapasztalatokat összegyűjtve gyakorlatorientált képzéseket hoznak létre és tesznek elérhetővé a pedagógusképzésben, az egész Kárpát – medence területén. A Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének tagjaként is igyekszik annak- sok büszkeségre okot adó- folklór tevékenységét gazdagítani.

Magyarországon néhány évtizede indult el az élőszavas mesemondás mozgalomként. Kovács Marianna húsz évvel ezelőtti kezdeményezésére meghirdette a Magyar Olvasástársaság A népmese napját szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján. 17 éve megszületett a Hagyományok Háza képzése, „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” néven. Dr. Agócs Gergelynek és Raffai Juditnak köszönhetően, a Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe bekerült a Hagyományok Háza „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című módszertan.

Idővel kialakult egy mesemondó civil mozgalom is, számos szervezet jött létre, akik szintén az élőszó erejét kívánták erősíteni. A Világszárnya ezeket a szervezeteket kívánja összekapcsolni, mert úgy gondolják, hogy együtt hatékonyabban tudják képviselni közös céljaikat. Céljaik között szerepel a magyar mesemondók érdekképviselete, a magyar népmese, mint szellemi kulturális örökség népszerűsítése, képzésekkel erősítése, és a mesemondással foglalkozó tagszervezetek segítése.

A Szövetségnek jelenleg a Kárpát-medence szinte minden részéről vannak tagjai, így hat magyarországi tagszervezetet, két erdélyi-, egy felvidéki- és egy vajdasági tagszervezetet számlál, és több mint negyven mesemondót képvisel, akik közül legtöbben évtizedek óta művelik a hagyományos mesemondást. A mesemondó az, aki bármilyen közönségnek tud mesét mondani mesemondásra alkalmas környezetben, így akár egy fa alatt egy fesztiválon körbevéve a hallgatósággal, akár egy jurta intimebb közegében meg tudnak szólalni a mesék, ahogy a felnőtteknek szóló mesekocsmák is egyre népszerűbbek. Sokan keresik és sikerrel művelik a mesemondás új útjait, visszacsempészve a családok életébe a meséket, ilyen törekvések közé tartoznak az országban több helyen kialakított meseutak.

A mesemondó mozgalomról tömören: Hagyományátadó és egyben megújuló, azaz revival mozgalom. A határon túli területeken az anyanyelv megőrzésében, vagy - gondolván a szórványvidékekre - visszatanulásában is fontos szerepet játszik. A mozgalom mesemondói úgy mesélnek, ahogy régen meséltek a falvakban; céljuk elsősorban a szórakoztatás. Bár a hagyományos mesemondók általában ismerős közösségnek meséltek, a maiak sokszor találkoznak teljesen ismeretlen közönséggel, a gyakorlat mégis hasonló.  Egy jó mesemondó sokféle mesemondásra alkalmas közegben meg tudja találni a hangot a hallgatósággal, amennyiben saját egyéniségét viszi bele a mesélésbe.

További információ itt.

(fotó Ambrus Levente Ambromeda)