Hedry Mária Árnyéksors című drámájának ősbemutatóját június 14-én tartják a Klebelsberg Kastély Kamaraszínházában.

A Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életéről készült színmű az Összetartozás Ünnep Családi Fesztivál keretében mutatják be egy különleges helyszínen, a Klebelsberg házaspár egykori pesthidegkúti otthonában, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.

A színmű elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítésben írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb kutatási forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző. A mű által megismerhetjük egy kivételes nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a XX. század ellentmondásokkal teli drámáját, bemutatja a Monarchia szétesésétől, Trianonig, az I. és II. világháborútól, az azt követő kommunizmusig, a kitelepítésig a teljes nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait.

Azonban a dráma nemcsak Botka Sarolta küzdelmes életét tárja a néző elé, hanem Klebelsberg emberi karakterébe és munkásságába bepillantást enged. Sarolta szemszögén keresztül betekinthet a néző Klebelsberg életművébe, bemutatja hazánk legkiválóbb és legnagyobb hatású kultuszminiszterének kivételes egyéniségét, ily módon a darab jelentős hiánypótló feladatot is betölt.

Kivételes lehetősége a múltidézésnek, ha a művészet találkozik a tudománnyal és ebben az egységben a megidézett személyeket visszahelyezi egy alkotás által saját közegükbe, mint Klebelsberg Kuno feleségét, Botka Saroltát Majzik Edit Jászai Mari-díjas színművésznő játéka által. A többi női szerepet Gajdó Delinke, a férfi szerepeket Petneházy Attila játssza. A látvány Libor Katalin munkája, a darabot Petneházy Attila rendezi, producere Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély igazgatója.

A színmű éppoly körültekintően támaszkodik a tudományos kutatásokra, mint amennyire a napló általi személyes élményeket átengedi az írói fantáziának és életre hívja a férje árnyékában, a látszatra csillogó világban egyre magányosabbá váló asszonyt... A politikától idegenkedő nő belső vívódásai áttetszenek a napló lapjain. A konkrét történések azonban inkább a korabeli újságok egy-egy rövid tudósításaiból vagy korabeli újsághírekből születtek, mint például, hogy a Városházán hirtelen elhalálozott Hubay Jenő felesége éppen Klebelsbergnénél volt uzsonnán. A konkrét Klebelsberg idézeteket női érzékenységgel lehetett Sarolta gondolati világa közé iktatni. A kor, jobban mondva korok háttér tablójának felvázolásához viszont Dr. Ujváry Gábor nagyszerű Klebelsberg tanulmányai, Bethlen István írásai, Romsics Ignác tanulmánya Bethlenről és magának Klebelsbergnek a beszédei, cikkei erős alapot adtak. – mondta el a szerző, Hedry Mária a darab születéséről és annak hátteréről.

A Klebelsberg Kastély a 2017-es felújításának köszönhetően régi pompájában tündököl Pesthidegkút szívében és Klebelsberg Kuno szellemi hagyatékát követő kulturális központként működik a Polgári Művelődésért Alapítvány üzemeltetésében.

Támogatók: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Magyar Művészeti Akadémia, Gaudiem. Köszönjük Dr. Ujváry Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház segítségét.

Sajtónyilvános főpróba: 2024. június 13. 19.00

Ősbemutató: 2024. június 14. 19.00

További előadás: 2024. június 18. 19.00

Szereposztás:

Sarolta:                                                                                               Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművész

Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony:                          Gajdó Delinke

Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs:  Petneházy Attila

Díszlet, jelmez: Libor Katalin, Rendező: Petneházy Attila

Producer: Szollár Péter

Klebelsberg Kastély Kamaraszínház

Budapest, 1028 Templom utca 12.